Ismét drágulás történt a hazai albérletpiacon

Budapesten 1,8 százalékkal, országos szinten pedig 1,6 százalékkal emelkedtek az albérletárak júniusban az előző hónaphoz képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com kedden közzétett lakbérindexéből.

Az ingatlan.com közölte, a járvány miatti bizonytalanság csökkenésével, az éledező gazdasággal és az élénkülő kereslettel magyarázható, hogy az országos albérletpiacon egy hónap alatt feljebb kúsztak az árak. Soron kívül Donald Trump ismét felhívta Orbán Viktort

A közlemény idézte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki elmondta, hogy bár idén júniusban a 2015-ös szinthez képest 34 százalékkal voltak magasabban az átlagos bérleti díjak, ez elmarad a 2019-es értékektől, amelyek 40-45 százalékkal haladták meg a 2015-ös bázist.

A szakember arra is rámutatott, hogy új tendencia figyelhető meg a legfrissebb, júliusi kínálati adatokból a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése után felélénkülő albérletpiacon. A korábbinál ugyanis nagyobb arányt képviselnek a budapesti piacon a viszonylag olcsónak mondható, 100 ezer forint alatti bérleti díjért kínált lakások.

Balogh László úgy vélte ebben szerepet játszik, hogy sok tulajdonos a járvány miatti kedvezőtlen piaci helyzetben inkább biztosra szeretne menni, és árengedménnyel szeretne mielőbb bérlőt találni.

Az ingatlan.com adatai szerint a budapesti kínálatban a havi 100 ezer forintnál olcsóbban bérelhető lakások aránya július végén a teljes kínálatban 8 százalékos volt, szemben az egy évvel korábbi 6 százalékkal. A XI. és XIII. kerületekben egyaránt 7,4 százalékos volt a 100 ezer forint alatti kiadó lakások aránya, de például Zuglóban az arányuk majdnem eléri a 15 százalékot, Újpesten a 18 százalékot, Kőbányán és Kispesten pedig 20 százalék feletti.

A nagyobb egyetemvárosokban az alacsonyabb árkategóriába a 60 ezer forint alatti havi bérleti díjjal kínált lakások tartoznak. Ezeknek az aránya Debrecenben a tavaly júliusi 4,9 százalékról 3,1 százalékra csökkent, ugyanakkor Győrben 5 százalékról 6 százalék fölé nőtt, Szegeden meghaladta a 7 százalékot a tavalyi 5,5 százalék után.

(MTI)