A vércukorszint felborulását okozhatja a Covid-19

A kutatók 551 olyan páciens egészségi állapotát vizsgálták, akik 2020 márciusa és májusa között kerültek Covid-19-cel egy olaszországi kórházba. A kórházi felvételt követően még hat hónapig követték nyomon a páciensek állapotát.

„Ezek az emberek korábban nem voltak diabéteszesek” – mondta a tanulmányt vezető Paolo Fiorina, a Bostoni Gyermekkórház urológiai részlegének munkatársa. „A kórházi felvételnél azonban a páciensek nagyjából 46 százalékánál állapítottak meg újonnan hiperglikémiát” – tette hozzá a szakember.

Az esetek körülbelül 35 százalékában a magas vércukorszint legkevesebb hat hónappal a koronavírussal való megfertőződést követően is fennállt – olvasható a Medicalxpress orvostudományi hírportálon.

A Nature Metabolism című folyóiratban publikált tanulmány szerint a hiperglikémiás páciensek az abnormális glükózanyagcsere jeleit nem mutató betegekhez képest hosszabb ideig szorultak kórházi ellátásra, súlyosabb klinikai tüneteket mutattak, nagyobb oxigénellátásra, valamint intenzív osztályon való kezelésre volt szükségük.

A páciensek mindegyike kapott glükózérzékelőt a kórházi felvételkor. A vizsgálati idő alatt a szakemberek számos rendellenességet észleltek a hiperglikémiás páciensek glükózanyagcseréjében, továbbá abnormális hormonszinteket állapítottak meg náluk.

„Súlyos hiperinzulinémiát, vagyis túlzott inzulintermelést mutattunk ki nálunk” – mondta Fiorina, hozzátéve, hogy esetükben abnormális szintű proinzulint, valamint az inzulint termelő béta-sejtek helytelen működésére utaló markereket is észlelték.

A glükózanyagcserét érintő rendellenességek ugyan idővel elmúltak a páciensek egy részénél, ám egyéb tünetek megmaradtak. Sok betegnél emelkedett volt a glükózszint az étkezéseket követően, és a hasnyálmirigyhormonok tekintetében is rendelleneségekkel küzdöttek a Covid-19 után.

„Ez az egyik első tanulmány, amely azt mutatja, hogy a Covid-19 közvetlen hatással van a hasnyálmirigyre. Ez azt jelzi, hogy a hasnyálmirigy is a vírus célpontjai közé tartozik, aminek hatása nemcsak a kórházi kezelés akut időszakára korlátozódik, hanem valószínűleg hosszú távon befolyásolja az érintett páciensek egészségét” – jegyezte meg Fiorina.

Forrás: MTI