10 éve történt a neonáci norvégiai mészárlás
Norvégia-szerte öt percig szólaltak meg csütörtökön a templomok harangjai annak emlékére, hogy 10 éve annak, hogy a szélsőjobboldali Anders Behring Breivik 77 embert, többségükben tinédzsereket ölt meg egy ifjúsági táborban.
Erna Solberg norvég miniszterelnök, Haakon norvég trónörökös és felesége, Mette-Marit hercegné (b-j) a norvégiai terrortámadások tizedik évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen Oslóban 2021. július 22-én. A szélsõjobboldali nézeteket valló norvég Anders Behring Breivik 2011. július 22-én 77 embert megölt, amikor pokolgépet robbantott az oslói kormányzati negyedben, majd Utoya szigetén a kormányzó Munkáspárt ifjúsági szervezetének táborában válogatás nélkül tüzelt a résztvevõkre.
MTI/AP/NTB Scanpix/Geir Olsen
Breivik, a fehér fajgyűlölő, aki erőszakos eszközökkel akart fasiszta forradalmat kirobbantani, 2011. július 22-én a miniszterelnök oslói irodája előtt autóbombát robbantott, nyolc embert megölve, majd Utøya szigetére hajtott, és 69 embert lőtt agyon a Munkáspárt ifjúsági táborában.
Csütörtök reggel Erna Solberg miniszterelnök megemlékezést tartott, amelyen részt vettek a túlélők és az áldozatok hozzátartozói, politikai vezetők, valamint Norvégia trónörököse és koronahercege.
„Fáj visszagondolni arra a tíz évvel ezelőtti sötét júliusi napra. Ma együtt gyászolunk. Ma a 77 emberre emlékezünk, akik soha nem tértek haza”
– mondta Solberg.
A megemlékezést Oslo központjában tartották, az egykori miniszterelnöki hivatal előtt, amely a támadás óta üresen áll, mivel nem tudták, hogyan építsék újjá. A biztonsági kerítésen túl az arra járók megálltak egy-egy percre az áldozatok nevének felolvasása közben.
A 42 éves Breivik 21 éves büntetését tölti, amely határozatlan időre meghosszabbítható, ha úgy ítélik meg, hogy továbbra is veszélyt jelent a társadalomra. A támadásokról szóló vita az évek során változott. A túlélők, akik közül sokan tizenévesek voltak akkoriban, ma már eltökéltek abban, hogy szembenézzenek a szélsőjobboldali ideológiával, amely katalizátorként szolgált a támadáshoz.
Mindez eltér Norvégia akkori válaszától, amely az egységet és a konszenzust hangsúlyozta: Jens Stoltenberg, a Munkáspárt akkori miniszterelnöke Breivik tetteit Norvégia és a demokrácia elleni támadásnak nevezte.
„Tíz évvel később ki kell mondanunk az igazságot. Nem állítottuk meg a gyűlöletet. A jobboldali szélsőségesség még mindig él. A terrorista közülünk való volt. De nem ő határozza meg, hogy kik vagyunk – hanem mi. Tíz év elteltével itt az ideje, hogy egyszer és mindenkorra egyértelműen elutasítsuk a rasszizmust és a gyűlöletet. Mert ha ezt most megtesszük, akkor talán képesek leszünk betartani a ‘Soha többé július 22.’ ígéretünket”
– mondta Astrid Hoem, az AUF munkáspárti ifjúsági szervezet vezetője, a támadás egyik túlélője a megemlékezésen.
