Rendkívül ijesztőnek tűnnek általában azok a hírek, hogy valaki annak ellenére vesztette életét a koronavírus-fertőzés szövődményeiben, hogy az első vagy akár mindkét vakcináját megkapta. Erre lehetett látni több példát az elmúlt idők során az Egyesült Királyságban is, ahol az indiai delta variáns vetette meg a lábát.

Az orvosok és a tudósok azonban nem kongatják meg a vészharangot abban az esetben sem, ha a delta variáns egy oltott brit életét követeli, éppen ellenkezőleg: a jelenlegi adatok éppen arra mutatnak, hogy a vakcinák megfelelően hatékonyak. Soron kívül Máv: éjszaka helyreállhat a Déli pályaudvart érintő vonalak menetrendje

Az Egyesült Királyság jó „tesztlabor” arra vonatkozóan, hogy megnézzük élesben a vakcinák tényleges hatékonyságát. A delta variáns mindent megtesz annak érdekében, hogy minél több britet megfertőzzön, az elmúlt héten 146 ezer esetben sikerrel is járt, ami 72 százalékos emelkedés az azt megelőző héthez képest.

A tesztelések alapján sikerült megállapítani, hogy június közepére a delta variáns az új fertőzöttek 72 százalékáért volt felelős. Itt jön a képbe a vakcina próbája: egy olyan országban próbál tombolni a delta variáns, ahol a felnőttek 85 százaléka legalább az első, 63 százaléka pedig mindkét dózist megkapta.

A delta variáns azért okozott némi fejfájást, többek között emiatt egy hónappal el kellett csúsztatni a brit kormány által tervezett teljes nyitást. A szakértők azonban egyre inkább biztosak abban, hogy a vakcináknak sikerült megszakítani a láncot a fertőzések, valamint a kórházba kerülések és halálozások között.

Az angol adatok szerint június 21-ig, amikorra 92 ezer delta variánssal fertőzött esetet regisztráltak, mindössze 117-en vesztették életüket. Közülük ötvenen, vagyis 46 százalékuk, mindkét dózisnyi vakcináját megkapta. A tudósok szerint azonban ez nem a delta óriási veszélyeit, hanem a vakcinák hatékonyságát mutatják, három ok miatt:

Egyrészt eddig is ismeretes volt, hogy nincs 100 százalékos vakcina. Nem reagál úgy mindenkinek a szervezete az oltás után, így például az idősek vagy a krónikus betegek esetében gyakrabban előfordulhat, hogy nem vált ki megfelelő immunválaszt a vakcina. A koronavírus-vakcinák meglehetősen hatékonyak a halálos kimenetel megfékezésében, viszont a legkitettebbek így is veszélyben lehetnek.

Másrészt a halálozás valószínűsége meredeken emelkedik a kor előrehaladtával. Még abban az esetben is, ha például a 80 évesek esetében 95 százalékkal csökkenti a vakcina a halálozás valószínűségét, még így is nagyobb eséllyel halnak bele a fertőzésbe, mint mondjuk egy beoltatlan 20 éves. Hasonló a helyzet a cukorbetegekkel vagy a tüdőbetegekkel is, bizonyos csoportok egyszerűen kitettebbek a veszélynek.

Harmadrészt az is látszik, hogy minél több embert sikerül beoltani, annál kevesebb be nem oltott ember fogja elkapni a vírust. Még akkor is igaz ez, ha vannak áttörő esetek, sokkal kevesebb lesz a beoltottak körében, mint a beoltatlanok körében – ez a szám akkor lehet azonos szintű, ha a beoltatlanok köre fiatal.

Ha megnézzük az 50 beoltott halálos áldozatot, az adatok alapján mindegyikük ötven év feletti volt, az 50 év alatti korosztályban nem számoltak be halálesetről. Az is kiderült, hogy a halálozási ráta az elmúlt idők során alacsonyabb volt, mint az alfa (brit) variáns esetében – az alfánál 1.9, a deltánál pedig 0.3 százalék ez a ráta.

A delta variáns jóval alacsonyabb halálozási rátája a tudósok szerint két okra vezethető vissza: a tömeges oltásra és a javuló kórházi kezelésekre. Utóbbiban nagy szerepet játszik az is, hogy most nincsenek úgy túlterhelve a kórházak, mint az alfa variáns jelentősebb terjedése idején.

Tom Wingfield, egy Liverpoolban dolgozó orvos is megerősítette ezt a tendenciát a Wall Street Journal megkeresésére, szerinte a vakcinák hatása egyértelműen meglátszik az intenzív osztályokon. Sokkal kevesebb embernek van szüksége kórházi ápolásra ugyanis, mint a korábbi hullámok során, akiknek pedig mégis kell, azokat nem oltották be.

Wingfield elmondása szerint ő is látott már olyan súlyos koronavírus-fertőzöttet a kórházban, akit beoltottak, de ők általában az idősebbek és a krónikus betegek közül kerültek ki. Hangsúlyozta: ez egyértelműen mutatja, hogy a vakcinák működnek.

Irene Petersen epidemiológus szerint pedig ezt egyszerűen lehet a számok nyelvére fordítani: az adatok alapján 59-cen hunytak el azon ötven év felettiek között, akik nem kapták meg a vakcinájukat. Kiindulva abból, hogy a vakcinák körülbelül 95 százalékos hatékonyságúak, különösen az idősebbek körében, kijön, hogy 1180 ember vesztette volna életét ugyanebben az időszakban. A 95 százalékuk – 1121 ember – azonban életben maradt, mert teljesen védettek, és mivel mindössze 50-en hunytak el a védettek csoportjából, ez azt mutatja, hogy a vakcina 95 százalékkal csökkentette a halálozás valószínűségét.

A brit közegészségügy (PHE) kalkulációi szerint a vakcinák pedig a kórházba kerülés valószínűségét is 91-98 százalékos valószínűséggel csökkentik, 96 százalék a legvalószínűbb ráta. Habár a súlyos betegségtől a számok alapján véd a vakcina, a delta variánssal kapcsolatos adatokból kiderül, hogy képesek valamennyire megkerülni a vakcinát, és enyhe betegséget okozni – ez utóbbi adat tekintetében a PHE szerint 79 százalékban védenek a vakcinák a tünetes delta-esetek ellen.

A brit szakértők elmondása szerint azonban egy képessége van a deltának, ami alátámasztja, hogy nagyon fontos felvenni a második dózis vakcinát is: az egy dózissal beoltottak esetében mindössze 35 százalékos védettséget ad a tünetes fertőzések ellen. Ez a szám az alfa variáns esetében sem volt kedvező, mindössze 49 százalék.

Julian Tang, a Leicester Egyetem professzora szerint ezek alapján egyértelmű, hogy a kórházi kezelés szükségességét és a halálozást minden esetben csökkenti a vakcina, azonban a delta variáns esetében nem kell meglepődni azon, hogy – főként egy dózis esetében – át tudja törni a védelmi falat a vírus.