A KSH szerint nem Magyarország áll a halálozási lista élén
Windisch László, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese azt mondta, ha nemzetközi rangsorokat akarunk felállítani, akkor nagyon nem mindegy, hogy a regisztrált koronavírusos haláleseteket nézzük, vagy azt, hogyan alakult ebben az időszakban a többlethalálozás.
Védõfelszerelést viselõ ápolók a koronavírussal fertõzött betegek fogadására kialakított központi intenzív osztályon a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban, Székesfehérváron 2021. április 28-án.
MTI/Vasvári Tamás
A Menedzsment Fórumnak adott interjújában Windisch László közölte, nyilvánvalóan az a legfontosabb, hogy mennyi emberéletet sikerül megmenteni, és hány polgártársunkat veszítettük el. Azonban meglátása szerint sokkal tisztább képet kapnánk, ha minden ország – nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is – pontosan követné a nemzetközi módszertant, és ennek megfelelően rögzítené a haláleseteket.
„Ez, jól látszik, hogy nem tud megvalósulni. Az interneten elérhető rangsorok – amelyekkel a magyar sajtó előszeretettel példálózik – nem egységes, hanem nagyon széttartó módszertanok és gyakorlat alapján bejelentett haláleseteket listáznak. Ezt egyébként jelzik is az oldalaikon a rangsorolók, de erre már nem terjed ki azok figyelme, akik előszeretettel magyar világelsőséggel riogatnak – hamisan”
– mondta a KSH elnökhelyettese.
Hozzátette, hogy a tavalyi év adataiban azt látták, hogy bár az európai unión belül közel azonos módszertant kellene követni, mégis vannak olyan országok, amelyekben a többlethalálozásnak mindössze a harmadát hozzák összefüggésbe a koronavírussal, máshol – például Magyarországon – pedig közel 90 százalékát. Arról viszont nincs tudomásunk, hogy a Covidon kívül más járvány is kitört volna, vagy tömegszerencsétlenség történt volna ekkoriban, ami megmagyarázná ezt az eltérést – teszi hozzá Windisch László.
„Ezt látjuk a 2020-as év adataiban például Litvánia, Szlovákia, Észtország, Ciprus vagy Lengyelország esetében. Az év jó részében még nem a többlethalálozás volt az első számú mutató. Tavaly év vége felé vált nemzetközileg is egyértelművé, hogy a regisztrált halálozás értéke nem a megfelelő mutató arra, hogy egy társadalmat mennyire viselt meg a járvány. Szlovákia 2019-hez hasonlított 2020-as többlethalálozása – 11 százalék – kicsit jobb, mint az EU-átlag, de a magyar 8,8 százalékos értéknél rosszabb. Az érdemi eltérést az EU-ban nem az elméleti, hanem a gyakorlati statisztika különbözősége okozza”
– fogalmazott az elnökhelyettes.
Meglátása szerint valószínűnek látszik, hogy sok ország esetében az elméletileg koronavírus-áldozatokhoz sorolandó esetek sem kerülhettek valamiért be a hivatalos járványstatisztikába. S mitől van az, hogy például a tavalyi évben több uniós országban is a megfigyelt többlethalálozásnak csak harmada, fele volt regisztrált koronavírus-haláleset, arra nem igazán lehet válaszolni.
„Akkor kapnánk egységes képet a járvány hatásáról, ha ezek az országok korrigálnák a számaikat. Nem azt mondom, hogy a többlethalálozás mint mutató mentes minden hibától, mert nem mindegy, milyen bázist veszünk figyelembe, vagy hogy adott évben volt-e például influenzajárvány, ami szintén torzíthatja a statisztikát, de ez az adat még így is alkalmasabb az összevetésre. Az elhunytak számát mutató statisztika mindig objektívebb, mint a haláloki statisztika”
– mondta.
Hozzátette, az Eurostat többlethalálozási statisztikája szerint Magyarország tavaly pozitív értelemben fölülteljesítette az uniós átlagot, vagyis jobb mutatót produkáltunk, mint sok európai ország.
„Azonban a friss adatok alapján úgy tűnik, hogy a középmezőnyhöz jó helyezésünk 2020-ban úgy jöhetett ki, hogy a járvány első időszakában még tényleg alacsony volt a mortalitás, de ha a vírus igazi berobbanásától nézzük a halálozás alakulását, tehát tavaly szeptembertől, akkor már sokkal rosszabbak ezek az adatok”
– mondta.
Windisch László azt is elmondta, Magyarországon a járvány harmadik hulláma – márciusban és áprilisban – volt a legerősebb, és bár ekkor sem minket érintett a legsúlyosabban a pandémia, de a friss adatok alapján valamennyit romlott a helyezésünk.
„Idén május végéig van halálozási adatunk, az alapján nálunk – 2020 elejétől – 11,6 százalékkal nőtt a halálesetek száma a 2019-es adatokhoz képest. Kilenc EU-tagállamban ennél magasabb többlethalálozás figyelhető meg. Például Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban 20 százalék feletti, Bulgária és Spanyolország esetében 15 százalék feletti többlethalálozás mérhető. Ha csak a 2021-es évet vizsgálnánk, akkor is csak a hatodik legmagasabb érték lenne a magyar adat 18,1 százalékos növekedéssel, míg például Csehországban és Szlovákiában 40 százalék feletti többlethalálozást lehetett mérni. Látható tehát, hogy nemhogy világszerte, de még az EU-ban sem igaz, hogy mi állnánk a halálozási lista élén. A többlethalálozást tekintve Magyarország a középmezőnyben van”
– mondta az elnökhelyettes.
Arra kérdésre, hogy van-e összefüggés a magyarországi koronavírus-halálozási szám és a magyarok átlagos egészségi állapota között, közölte: statisztikával foglalkozik, nem egészségüggyel. Ennek ellenére biztos abban, hogy az elmúlt évtizedeknek vagy akár évszázadnak nyilvánvalóan megvolt a káros hatása az általános egészségi állapotra.
„Az elhízás, az alkoholfogyasztás, a dohányzás súlyosabban érinti a magyar társadalmat, mint sok más populációt. Ezt sem lehet figyelmen kívül hagyni, amikor a halálozási adatokat vizsgáljuk. Ez olyan, mintha a pedagógusokat csak az alapján minősítenénk, hogy a tanulói hogyan szerepeltek az országos tanulmányi versenyen, és nem vennénk figyelembe, hogy milyen környezetben – elmaradott régióban, vagy fejlettebben – dolgoznak. Nem lehet egy-egy mutató kiemelésével minősíteni a védekezés eredményességét, nem lenne szabad átpolitizálni ezt a kérdést”
– közölte.
