Kína a Magyarországon is használatos Sinopharm és az itthon még nem engedélyezett Sinovac vakcinákkal segíti a világot a járvány elleni küzdelemben. Ezen vakcinák körül azonban számos helyen politikai csatározás robbant ki, látszólag kibékíthetetlen ellentéteket okozva.
Elég csak Magyarországon végigtekinteni egy gondolat erejéig: a magyar kormány támogatta a Sinopharm-vakcinát, jelentősebb mennyiségekben szerzett be a kínai oltóanyagból, míg az ellenzék kifejezetten kritikus volt ezzel a lépéssel, különösen a vizsgálati adatok hiányára hivatkozva.
Ebből pedig a tavaszi hónapok során komoly politikai szócsata bontakozott ki, a kínai vakcina kritikája miatt például „oltásellenességgel” vádolta meg az ellenzéki erőket a magyar kormány, míg az ellenzék adatokat és átláthatóságot követelt a kormánypártoktól.
Egy hevesen átpolitizált témakörben pedig a szakma nehezen tud utat törni magának, ami védőoltások esetében kifejezetten problémás. Egyre több szakértő fogalmazza meg ugyanis aggodalmát, hogy a Sinopharm nem generál megfelelő mennyiségű antitestet és szinte biztosan kellhet belőle harmadik dózis.
Érdemes végigtekinteni a világ több pontján, ahol nem sikerült ennyire sokszínű vakcina-portfóliót beszerezni, mint Magyarországon. Itthon ugyanis hat különböző vakcinával oltották az embereket, így nem volt rászorulva senki a kínai oltásra – még ha egyébként a kormány tagjai sokszor népszerűsítették is.
A New York Times pedig összegyűjtött több országot, ahol elsősorban kínai fejlesztésű vakcinákat a központba helyezve vitték végig az oltási programot. Ezen gyűjtésből pedig kiderült, hogy látszólag megalapozottak lehetnek a szakmai kritikák.
Ilyen ország például Mongólia, ahol már „Covid-mentes nyarat” ígértek az embereknek, ilyen Bahrein, ahol szintén a normalitás visszaállítását tűzték ki, de ilyen a Seyschelles-szigetek is, amely a luxusturizmuson alapuló gazdaságának teljes újraindítását remélte.
Annak ellenére azonban, hogy mindhárom országban meglehetősen jól haladtak az oltási programokkal, a koronavírus-mentes ígéretek látszólag nem megmaradtak az ígéret szintjén, valamennyi országban ugyanis a járvány fellángolásával küzdenek.
Amikor Kína elindította a vakcina-diplomáciáját azzal, hogy biztonságos és hatékony vakcinát szolgáltatnak a világnak, már akkor is felmerültek kételyek: a nyugati gyártókkal ellentétben nem hoztak nyilvánosságra átfogó kutatást e két kritériumról.
Sokáig azt sem lehetett tudni, hogy pontosan mekkora lehet a hatékonysága a kínai szereknek, ráadásul több veszélyeztetett csoport esetében nem voltak adatok, mint az idősek és a krónikus betegek.
Mint az amerikai napilap is megállapítja, a gyakorlati példák alapján sajnos úgy tűnik, a kínai vakcinák nem tudják elég hatékonyan megakadályozni a vírus terjedését, különösen a vírusvariánsok esetében. Ez pedig ahhoz vezethet, hogy a kínai vakcinákra hagyatkozó országok eltérően csöppenhetnek vissza a járvány utáni világba.
Bahrein, Chile, Mongólia, Seychelles-szigetek – látszólag ebben a négy ország szinte semmi nem közös, az oltások miatt azonban mégis: a lakosságuk több mint 50 százalékát beoltották, a legrosszabb járványkitörésekkel küzdenek az elmúlt hetekben és valamennyien kínai vakcinákra, Sinopharmra és Sinovacra bízták az emberek immunizálását.
Jin Dongyan, a Honkongi Egyetem virológusa ennek kapcsán meg is jegyezte, hogy amennyiben a kínai fejlesztésű vakcinák annyira jók lennének, mint amilyennek ígérték, akkor nem kellene ennek a mintázatnak kirajzolódnia, ezért pedig szerinte a kínai kormány a felelős.
Fontos megjegyezni, hogy a tudósok nem tudják egyelőre pontosan, hogy egyes országokban, ahol magas az átoltottság, miért tört ki újra a járvány. Több magyarázat is van: variánsok, túl korán bevezetett enyhítések, felelőtlenség az első dózis után. Felmerül azonban a veszélye, hogy a vírus áttörte a védelmi falat, amit a vakcinának kellett volna nyújtania.
Összehasonlításnak ott van Izrael és az Egyesült Államok példája. Az USA-ban a lakosság 45 százalékát oltották be, elsősorban a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcináival, melynek az lett az eredménye, hogy az elmúlt hat hónappal 94 százalékkal zuhant az új fertőzöttek száma. Izraelben a Pfizerrel érték el a világ második legnagyobb átoltottságát (csak Seychelles-szigetek előzi meg), a napi fertőzöttek száma pedig ott is jelentősen csökkent – bár jelenleg épp az indiai variáns aggodalmat okoz, elsősorban a nem beoltottak körében.
Ott van emellett az említett Seychelles-szigetek, a világ legátoltottabb országa, amely elsősorban a Sinopharm vakcináira hagyatkozott: a jelenlegi járványhelyzet alapján egymillió főre levetítve naponta 716 fertőzöttet regisztrálnak, amivel a tíz legsúlyosabb járványkitöréssel küzdő ország egyike.
Ez a helyzet pedig ahhoz vezethet, hogy egy a járvány után egy új, „háromsebességes” világ jöhet létre attól függően, hogy az adott ország kormánya hogyan és milyen vakcinákat szerzett be a lakosság számára:
A harmadik kategória pedig az egyik legveszélyesebb, ugyanis itt limbóba kerülhetnek az országok: enyhítenek, majd lezárnak, újraindítják a gazdaságot, majd újra leállítják, folyamatosan kell a tesztelést folytatni, nem lehet elengedni a maszkviselést, több dózissal kell oltakozni, és így tovább.
A kínai vakcina hatékonyságában pedig egyre többen kételkednek, akár szomorú személyes tapasztalatból is. Ott van a 31 éves mongol bányász, Otgonjargal Bataar esete, akit Sinopharmmal oltottak be, mindkét dózisát megkapta, mégis megbetegedett és kilenc napot töltött egy ulánbátori kórházban:
Peking a vakcinák útján látta meg a lehetőséget abban, hogy megerősítse szerepét a világ vezető hatalmaként és a vakcinákkal is befolyást szerezni. Ezt Hszi Csin-Ping egy jól összerakott kommunikációval ezt erősen propagálta is, ígéretet tett arra, hogy a kínai vakcinákat könnyű tárolni és szállítani, valamint „globális közjónak” nevezte az oltóanyagokat.
Mongólia elsőként ugrott az alkalomra, azonnal lefoglalt több millió dózisnyi Sinopharm-vakcinát, hogy átoltsa a lakosságot. A nagy területtel, ámde mérhetetlen népsűrűséggel és kevés lakossal rendelkező országban már a lakosok 52 százalékát beoltották, mégis megnégyszereződött a napi fertőzöttek száma egy hónap alatt.
Kína az aggodalmakat a WHO-ra hivatkozva próbálja elhárítani, miszerint azért terjed még a vírus, mert nem oltottak be elegendő embert ahhoz, hogy a terjedési láncokat elszakítsák. Peking ezen felül többször hangsúlyozta, hogy a kínai vakcinák nem a terjedés megakadályozását, hanem a súlyos betegség kialakulásának gátolását célozták meg.
Szakértők azonban ebben nem értenek osztatlanul egyet, mert bár az tényszerű, hogy nincs olyan vakcina, amely teljesen megelőzi a vírus terjedését és még az is előfordul, hogy az emberek oltás ellenére megbetegednek, de sokan a relatíve alacsony hatékonysági rátának tudják be, hogy a kínai vakcinával oltott országokban járványügyi probléma van.
Mert míg a Pfizer-BioNTech és Moderna vakcinák 90 százalék feletti, a vektorvakcinák (AstraZeneca, Janssen, Szputnyik) 70 és 90 százalék közötti, addig a Sinopharm mindössze 78 százalék körüli, míg a Sinovac mindössze 51 százalékos hatékonysággal rendelkezik, ez utóbbi pedig csak éppen ugorja meg a WHO által lefektetett 50 százalékos hatékonysági minimumot.
Ráadásul a kínai – főként állami kézben lévő – vakcinafejlesztők nem hoztak nyilvánosságra megfelelő mennyiségben és minőségben adatok a klinikai kísérletekről – ezt korábban pedig a WHO is sérelmezte, amikor a vészhelyzeti engedélyezést végül megadták.
Nem áll például rendelkezésre adat például arról, hogy a vakcinák által nyújtott védelmet áttörő fertőzések mennyiben érintik a kínai vakcinával beoltottakat, egy chilei tanulmány azonban azt mutatja, hogy a Sinovac-kal oltottak körében ez biztosan gyakrabban fordul elő, mint a Pfizer-BioNTech és Moderna vakcinákkal beoltottak körében.
William Schaffner, a Vanderblit Egyetem szakértője például elmondta, hogy a kínai vakcináknak pont kellően alacsony a hatékonysági rátája ahhoz, hogy ne akadályozza meg a lakossági terjedést és azt, hogy megbetegedjenek még akár azok is, akik megkapták a vakcina két dózisát. Azt azonban kiemelte: a kínai vakcina is biztosan jó arra, hogy ne kerüljenek az emberek kórházba.
Mindennek ellenére a Seychelles-szigeteken és Mongóliában is védik a kínai vakcinát a hatóságok, elsősorban arra hivatkozva, hogy legalább a súlyos eseteket megakadályozzák. Mongólia első számú tudományos szakértője például azt is kijelentette, hogy a Sinopharm jobb védelmet nyújtott, mint az országban szintén használatos AstraZeneca és Szputnyik V vakcinák.
Batbayar Ochirbat szerint azért emelkedik a fertőzöttek száma Mongóliában, mert túlságosan elbízták magukat és hamarabb nyitottak a kelleténél. Azt is kijelentette, hogy sokan azt gondolták, egyetlen dózis után már kialakult a megfelelő védettségük, mely hibás felfogás volt:
Nikolaj Petroviszkij, az ausztrál Flinders Egyetem gyógyszerészeti karának egyik kutatója azonban ennél jóval borúlátóbb a kínai vakcinát illetően. Szerinte ugyanis arra utalnak a bizonyítékok, hogy a Sinopharm nem vágta el a fertőzési láncokat, vagyis nagy a veszélye, hogy bár a kínai vakcinával beoltottak nem lesznek különösebben betegek, másoknak átadják a vírust.
Indonéziában ez még aggasztóbb formát öltött: 350 egészségügyi dolgozó fertőződött meg koronavírussal azok közül, akik mindkét Sinovac-oltást megkapták, közülük tízen ráadásul belehaltak a fertőzésbe. Ezen hír hatására Szingapúr egészségügyi vezetője meg is kérdőjelezte a Sinovac hatásosságát:
Bahreinben és az Egyesült Arab Emírségekben szintén erőteljesen alkalmazták a Sinopharm-vakcinákat, még azelőtt megadták rá az engedélyt, hogy befejeződtek volna a klinikai vizsgálatok. Azóta pedig mindkét országban számoltak be olyan esetekről, hogy mindkét oltás ellenére megbetegedtek a lakosok.
Mivel mindkét ország úgy értékelte, hogy oltási programjuk sikeres volt, ezért aggodalmukban bejelentették, hogy minden Sinopharmmal beoltottnak harmadik oltást ajánlanak fel és akár Pfizert is lehet választani harmadik dózisként.
Magyarország esetében jelenleg nem tudni ilyesfajta problémáról, nem voltak jelentősebb beszámolók arra nézve, hogy a Sinopharm után súlyosabban megbetegedtek volna emberek. Hozzájárulhat ehhez az is, hogy egyéb vakcinákkal magas az átoltottság és alapvetően csökkent a fertőzöttek száma.
A Sinopharm és a Sinovac kapcsán azonban végső soron a politika jelenti a legnagyobb problémát, ugyanis aki ragaszkodik a kínai oltóanyagokhoz, az mindent félretéve hatékonysága mellett érvel. A szakma pedig keresi a hangok között az utat, hogyan lehetne alapos vizsgálatok alapján megállapítani, szükséges lesz-e harmadik oltás és kellően megbízhatóak-e a kínai vakcinák.