Egy virológus szerint a vírus eredete után nyomozóknak ki kell hallgatniuk a vuhani piacon dolgozókat
Egy vezető tudós arra szólította fel a koronavírus-járvány eredete után kutató nyomozókat, hogy a koronavírus-járvány további vizsgálata során a vuhani Huanan tenger gyümölcsei piacának eladóit is hallgassák ki.
Eddie Holmes professzor csatlakozott azon hangok egyre növekvő kórusához, amelyek fokozott erőfeszítéseket követelnek a járvány forrásának azonosítására, miután Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke utasította az amerikai hírszerző közösséget, hogy fokozza a koronavírus eredetének vizsgálatát, mivel egyre népszerűbb az az elmélet, hogy a vírus egy vuhani laboratóriumból származhat. Elárulta, hogy a 18 hírszerző ügynökség közül kettő az állati kapcsolat, egy pedig a laboratóriumi elmélet felé hajlik.
Továbbra is sokan úgy vélik, hogy a vuhani piac áll a koronavírus-járvány középpontjában, mint egy erősítő esemény, és hogy a vírus egy állatfajról került át az emberre. Január 31-én az Egészségügyi Világszervezet által vezetett tudóscsoport látogatott el a piacra, jelentésük szerint azonban csak két stand üzemeltetőjével készítettek interjút, és egyikük sem foglalkozott vadállatokkal való kereskedelemmel.
Holmes, a Sydney-i Egyetem fertőző betegségek evolúciójának és megjelenésének szakértője, aki 2014-ben látta, hogy élő vadállatokkal kereskednek a Huanan-piacon, elmondta: „Mivel a vadon élő állatok jelentik a legnagyobb kockázatot, ennek kellett volna prioritást élveznie a WHO piacot érintő vizsgálatában. Azonban nem vagyok biztos abban, hogy ki ellenőrizte a WHO menetrendjét, így lehet, hogy ez nem volt a kezükben” – tette hozzá. „Legalábbis ezeket az eladókat újra ki kell hallgatni a vírus eredetének további vizsgálata során.”
„A Huanan piac szerepe a járvány kialakulásában további és részletes vizsgálatot igényel. Tudjuk, hogy a SARS-CoV egy hasonló piacon jelent meg 2002 környékén, és hogy az abban a járványban érintett állatok közül néhány – például a nyestkutyák – szintén jelen volt a Huanan piacon az elmúlt években. Fontos tudni, hogy 2019 augusztusa és novembere között milyen állatfajokat árultak a Huanan piacon, honnan származnak, és hogy ezek a forráspopulációk még mindig hordoznak-e fertőzött állatokat. A Vuhani Virológiai Intézethez hasonlóan a teljes átláthatóság rendkívül fontos”
– tette hozzá.
A kínai média beszámolói a járvány kitörésének kezdetén azt állították, hogy a piac bezárása előtt élő emlősök voltak jelen a piacon, ahogyan azt az akkoriban terjesztett videók és fényképek is alátámasztják. A WHO tavaly novemberi jelentése is azt állította, hogy 2019. december végén 10 stand üzemeltetői kereskedtek élő vadállatokkal, köztük mókusokkal, rókákkal, mosómedvékkel, vaddisznókkal, óriásszalamandrákkal és sünökkel. A jelentés szerint a piacon forgalmazott egyéb tenyésztett vadállatok között kígyók, békák, fürjek, bambuszpatkányok, nyulak, krokodilok és borzok is voltak.
A legfrissebb Kína-WHO közös jelentés szerint nem voltak élő emlősök a helyszínen, amikor a vuhani erdészeti hivatal, a vuhani erdészeti rendőrség, a helyi járványvédelmi és járványmegelőzési központ és a helyi piacfelügyeleti hatóságok ellenőrei 2019. december 31-én megérkeztek, majd 2020. január 1-jén bezárták a piacot. Peter J Li, a Humane Society International kampánycsoport állatjóléttel és a kínai vadállat-kereskedelemmel foglalkozó szakértője elmondta, hogy a wuhani helyi források már évek óta jelentettek élő vadon élő emlősöket a piacon, és jelezték, hogy legalább 2019 novemberéig még mindig jelen voltak.
A Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban tavaly áprilisban közzétett tanulmány szerint a koronavírushoz hasonló vírusok terjedésének kockázata a fenyegetett és veszélyeztetett vadon élő állatok esetében a legnagyobb, amelyek populációja nagyrészt a vadászat, a vadkereskedelem és az élőhely elvesztése miatt csökkent. Kína 2020 februárjában bejelentette a vadon élő állatok kereskedelmének és fogyasztásának tilalmát, de továbbra is mentességet hagyott a szőrmefajták tenyésztésére, szórakoztatási célokra és a hagyományos kínai gyógyászat alapanyagaként tartott vadon élő állatok számára – írja a Guardian.