Mi lett az eredménye Svédország járványkezelésének?
Már a koronavírus-járvány kezdetén látszódott, hogy a világ nemzeti közül egy ország mindenképpen kitűnik a maga meglehetősen szabadelvű járványkezelésével: ez az ország pedig nem más, mint Svédország.
Már a koronavírus-járvány kezdetén látszódott, hogy a világ nemzetei közül egy ország mindenképpen kitűnik a maga meglehetősen szabadelvű járványkezelésével, ez az ország pedig nem más, mint Svédország volt.
Míg a legtöbb európai ország, amely elrendelte a vesztegzárat a járvány elején egyre kevesebb új fertőzöttet regisztrál, addig Svédországban továbbra is progresszívan emelkedik a fertőzöttek és a halálos áldozatok száma, ami a skandináv ország járványkezelésével kapcsolatos eddigi kritikákat csak tovább erősíti.
Svédország alapvetően egy meglehetősen laza álláspontot képviselt a karantén kapcsán, a boltok, az éttermek, az edzőtermek, az iskolák és számos munkahely nyitva maradt. Nem minden maradt ugyanakkor olyan, mint régen, voltak intézkedések, amit a svédek is bevezettek: betiltották a nagyobb lélekszámú rendezvényeket, illetve néhány, távolságtartásra alkalmatlan helyet bezárattak.
Eddig úgy tűnik, ez a taktika nem volt kifizető Svédország számára, amit a hasonló társadalmi és gazdasági helyzettel bíró szomszédjaival – Dánia, Norvégia, Finnország – való összehasonlítás során is kiválóan láthatunk. Az említett országokban annyi eltérés van, hogy időben és szigorúan reagáltak a vírus fenyegetésére.
A fertőzöttek számának tekintetében nem néznek ki túl jól a svéd adatok. Ha a négy ország adatait összevetjük, akkor látható, hogy Norvégiában például sokkal hamarabb és agresszívabban tört be a járvány, mint Svédországban, és mégis feleannyi esetet regisztráltak egymillió emberre levetítve, mint a svédek.
Az elhalálozások tekintetében még kiábrándítóbb adatokat látni svéd szempontból: nagyjából hasonló számú áldozatot szedett a koronavírus-járvány Svédországban, mint számos más kontinensbéli országban, ahol lezárták a határokat és szigorú intézkedéseket vezettek be.
A szakértők szerint a nyájimmunitástól pedig nagyon messze állnak az országban, ahhoz ugyanis az lenne szükséges, hogy a lakosság 70%-a antitesteket fejlesszen ki. Egyelőre nem áll fényesen a cél elérése, ugyanis a svédek mindössze 7.3%-a rendelkezik antitestekkel, ami megvédi őket a betegségtől.
A gazdasági előrejelzések alapján pedig nem fog számottevő előnyt jelenteni a svédek számára, hogy nem állították le azonnal a gazdaságot, körülbelül akkora kárt fognak elszenvedni, mint amit skandináv szomszédjaik. Ez alapján ki lehet mondani, hogy Svédország két szék közé eset a járványkezelésével.
Eközben keleti szomszédunknál is fokozódik a járványhelyzet:
