Életveszélyes lehet a túlórázás, mégsem tiltották be
Magyarországon a munkaerő-elvándorlás következtében egyre több helyen vezethetnek be túlórákat, melynek köszönhetően jelentősen leromolhat a munkavégzés hatékonysága.
Unsplash
2016-ban összesen 745 ezer halt bele túlórázás miatt kialakult agyvérzésbe és szívbetegségbe. A legújabb tanulmány alapján kiderült, hogy az 55 vagy annál több órás munkahét 25 százalékkal növelte meg a stroke és 17 százalékkal a szívelégtelenség miatti elhalálozást egy 35-40 órás munkahéthez képest.
Magyarországon szigorú szabályozás van érvényben a túlóra kapcsán, és csak indokolt esetben lehet elrendelni – mondta Szűcs László ügyvéd az InfoRádiónak adott interjújában.
A szakember hozzátette, a munkavállaló szociális érdekeire is tekintettel kell lenni ilyen típusú munkáltatói intézkedések esetében. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, ha például a hét végére kíván a munkáltató túlórát elrendelni, ami mondjuk egybeesik egy fontos családi eseménnyel, akkor a jogos szociális érdekekre hivatkozással a munkavállaló jogszerűen mondhatja azt, hogy a túlmunkán nem kíván részt venni.
A koronavírus-járvány okozta válság előtt sokat túlóráztatták a munkavállalókat, ugyanis munkaerőhiány lépett fel a magyar gazdaságban. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kiemelte, a közeljövőben nem számít kedvezőbb tendenciára, egyúttal közölte, a válság alatt volt egy megtorpanás, amikor a cégek még nem igazán tudták, hogyan alkalmazkodjanak a kialakult helyzethez, próbáltak megszabadulni a munkaerő egy részéről.
A megmaradt munkaerőt is maximálisan kihasználva agyontúlóráztatták, ez pedig mind a mai napig jellemző. Palkovics hozzátette, várhatóan, ha a pandémiás időszak elmúlik és feloldják a korlátozásokat, a magyar munkaerő egy része visszatérhet Nyugat-Európába, így az itt maradtaknak az lesz a sorsuk, hogy végtelenségig megpróbálják kihasználni a munkaerejüket.
Szűcs László ügyvéd úgy gondolja, a túlórázás a munkavégzés hatékonyságát is jelentősen csökkentheti azon túl, hogy súlyos egészségügyi következményei lehetnek az állandó hajtásnak és stressznek:
„Ha 300-400 órát elérő túlmunkáról beszélünk, akkor egy idő után felmerül az a kérdés, hogy ez vajon mennyire áll összhangban az egészséges és biztonságos munkakörülmények megteremtésével, illetve hogy ez hosszú távon nem hat-e ki a munkavállalónak az egészségére, továbbá arra, hogy hatékonyan végezze a feladatát.”
