A nemzetközi bíróság bizonyítékokat vizsgál a dárfúri háborús bűnökkel kapcsolatos, mérföldkőnek számító ügyben
A Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze hétfőn megkezdte a dárfúri atrocitásokért felelőssé tett hírhedt milícia egyik állítólagos vezetője elleni bizonyítékok vizsgálatát, „készséges és energikus” elkövetőnek nevezve őt a 2003-2004-es szudáni konfliktus sújtotta régióban elkövetett bűntettek felelőseként.
A 2019. február 27-i képen Avad Ibn Auf szudáni elsõ alelnök és védelmi miniszter sajtóértekezletet tart a fõvárosban, Kartúmban. Április 12-én Omar Zejnalábidín tábornok, a Szudánban felállt katonai tanács vezetõje kijelentette, hogy nem adják ki más országnak, és Szudánban állítják bíróság elé Omar al-Besír elmozdított elnököt. Az országot harminc évig vezetõ Besírt április 11-én tartóztatták le, és három hónapos rendkívüli állapotot hirdettek.
MTI/EPA
Fatou Bensouda ügyésznő megjegyzései a dárfúri Janjaweed milícia által elkövetett bűncselekményekben való részvétellel vádolt gyanúsított ellen benyújtott bizonyítékok első ismertetésének kezdetén hangoztak el a nemzetközi bíróságon.
„Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ma itt lehetek, amikor a dárfúri helyzet egyik gyanúsítottja végre a bíróság előtt áll, hogy független és pártatlan igazságszolgáltatás elé álljon. Hadd fejezzem ki őszinte tiszteletemet és csodálatomat a dárfúri áldozatok bátorsága, türelme és rugalmassága iránt, akik oly sokáig vártak erre a napra”
– mondta Bensouda.
Ali Mohammed Ali Abdul Rahman Ali, más néven Ali Kushayb ellen összesen 31 rendbeli emberiség elleni bűncselekmény és háborús bűnök elkövetésével vádolják, amelyek a 2003-as és 2004-es halálos dárfúri konfliktus idejére nyúlnak vissza, többek között gyilkossággal, nemi erőszakkal, kínzással és üldözéssel.
A vádakkal kapcsolatban nem tett vallomást, de egy tavalyi meghallgatáson azt mondta a bíráknak, hogy a vádak „nem igazak”. Ügyvédje, Cyril Laucci vitatja a bíróság hatáskörét az ügyben, Bensouda pedig azt mondta a bíráknak, hogy Abdul Rahman „tudatosan, készségesen és energikusan követte el ezeket a bűncselekményeket. Döntő szerepet játszott a támadások vezetésében, a gyilkosságok elkövetésében és más gyilkosságok elrendelésében”.
A hétfői meghallgatás nem minősül tárgyalásnak, ehelyett azt hivatott megállapítani, hogy az Abdul Rahman elleni bizonyítékok elég erősek-e ahhoz, hogy a nemzetközi bíróság elé állítsák, a döntés pedig még ebben az évben várható. A dárfúri konfliktus akkor tört ki, amikor a terület közép- és szubszaharai afrikai etnikumú lázadók 2003-ban lázadást indítottak, mert az arabok uralta kartúmi kormány elnyomására panaszkodtak.
Az időközben megbuktatott elnök, Omar al-Bashir kormánya a légi bombázásokból álló, földet felperzselő hadjárattal válaszolt, és a Janjaweed milíciát engedte szabadon a harcokra, amelyet tömeges gyilkosságokkal és nemi erőszakkal is vádolnak. Akár 300 ezer embert is megölhettek, és 2,7 millió embert űztek el otthonukból. Al-Bashirt a hadművelet irányításáért többek között népirtással is vádolják. A 2019-es leváltása óta Khartumban börtönben van, és a szudáni bíróságok előtt több, a három évtizeden át tartó erőskezű uralmával kapcsolatos perrel kell szembenéznie – írja a France 24.
