Joe Biden elnökké választása óta az Egyesült Államok egyik legfontosabb külpolitikai céljául az Iráni Atomegyezmény újjáélesztését kötötte ki. A 2015-ös egyezményt még Donald Trump rúgta fel azáltal, hogy súlyos gazdasági szankciókat vetett ki a közel-keleti országra.

Irán a maga oldaláról is felrúgta az egyezményt, mintegy válaszul a szankciókra, és az abban lefektetett dúsítási korlátokat jelentősen meghaladóan kezdte el a rendelkezésére álló urániumot dúsítani, melytől felmerült a veszélye az atomfegyver kifejlesztésének.

Egy nukleáris fegyverhez 90 százalékos tisztaságú urániumra van szükség, melyhez aggasztóan közel került Irán, ugyanis a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) jelentése szerint már 63 százalékos tisztaságú urániumot sikerült előállítani a Natanz üzemben – adta hírül a Reuters.

Ez pedig tovább komplikálhatja a nyugat és Teherán közötti tárgyalásokat, hiszen a már korábban bejelentett 60 százalékos tisztaságú urániumkészlet is jelentős aggályokat ébresztett, hogy nagy léptekkel halad Irán az atomfegyver felé.

Irán már korábban bejelentette, hogy válaszul az izraeli szabotázsakcióra, megkezdik a natanzi üzemben a 60 százalékos urándúsítást. Az IAEA felmérése szerint ezt még túl is sikerült lépni a 63 százalékkal.

Az atomegyezmény szempontjából ez azért is problémás, mert annak értelmében az IR-1-es centrifugákkal legfeljebb csak 3.67 százalékos dúsítást folytathatnának, ám Teherán a háttérben fokozatosan 20 százalékra növelte a dúsítás mértékét.