Így indul újra a jelenléti oktatás hétfőtől
Hétfőtől több mint másfél millió gyermek tér vissza az óvodákba, általános iskolákba és középiskolákba, a tanévből már csak 5 hét van hátra.
Fotó: Scott Webb/Unsplash
Hétfőtől visszatér az oktatás a régi kerékvágásba, több mint másfél millió gyermek a megszokott rend szerint járhat ismét óvodába, általános iskolába és középiskolába. A kormány rendelete szerint a felsőoktatásban a rektorok hoznak döntést arról, hogy ismét jelenléti oktatásban tartják-e meg az órákat. Május 25-e után a ballagások megtartására is lehetőséget kapnak az oktatási intézmények, az egynapos osztálykirándulásokat pedig szintén megszervezhetik – írja a Világgazdaság.
A 2020/2021-es tanévből csupán 5 hét van hátra, ezért Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár szerint az eredményes tanév érdekében különösen fontos, hogy a következő időszak jelenléti oktatás keretében történjen, azonban a járvány még nem ért véget, így akik mégsem jelennek meg személyesen az órákon, azoknál rugalmasan kell kezelni a hiányzást.
A maszkviselés kötelező jellegéről az intézmények döntenek Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke tájékoztatása szerint. A Világgazdaság megkeresésére a PSZ elmondta, hogy a nyitást nem az átoltottsághoz, hanem az új koronavírus-fertőzöttek napi esetszámához köti a szervezet.
Totyik szerint örvendetes, hogy a pedagógusok megkaphatták a koronavírus elleni védőoltást, ám az oktatási intézmények munkatársai védettségének kialakulásához további két hétre volna szükség, hiszen sok tanár csak az elmúlt napokban kapta meg a második dózis vakcinát.
Mégis, ha a fertőzöttek száma alacsony, a gyerekek szociális-mentális állapota megköveteli az intézmények újranyitását – hangsúlyozta a PSZ alelnöke.
A szakszervezet véleménye szerint fontos lenne az állami fenntartású iskolák intézményvezetőinek kezébe adni az arról szóló döntést, hogy ha a koronavírus ismét megjelenik az intézmény falai között, saját hatáskörben rendelhessék el egy osztály vagy iskola karanténba küldését. Ez azért bír nagy jelentőséggel, mert eddig az iskola fenntartója, az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Népegészségügyi Központ több napos eljárása után lehetett csak áttérni a tantermen kívüli oktatásra.
Ha egy diák eléri a 250 óra hiányzást, de elegendő osztályzata van, a tantestület dönthet úgy, hogy lezárja, így pedig nem szükséges osztályozó vizsgát tennie – hívta fel rá a figyelmet Totyik a lapnak.
A következő öt hét egyik legfontosabb feladata, hogy a pedagógusok felmérjék, hol vannak a legsúlyosabb lemaradások, így szeptemberben ezekre a területekre nagyobb hangsúlyt tudnak fektetni a diákokkal, akár úgy is, hogy az eredeti tantervet felfüggesztik, ha szükséges.
A KSH adatai szerint az idei tanévben 323 ezer gyermek óvodai nevelésben, 729 ezer tanuló általános iskolai, 469 ezer tanuló középfokú oktatásban vesz részt, további 2.5 ezer súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek pedig fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a tankötelezettségét. Az Emmi tájékoztatása szerint az óvodások 75 százaléka és a kisiskolások 86 százaléka tért vissza személyesen az intézményekbe.
