10+1 ország, amely nyerésre áll a koronavírussal szemben

Aki néz vagy olvas híreket, bizonyára tudja, mely országokat érintette a legérzékenyebben a SARS-CoV-2 tombolása: Egyesült Államok, Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Nagy-Britannia, Kína és újabban Oroszország valamint Brazília. Érdemes egy pillantást vetni azonban arra a táborra is, amely egyelőre úgy tűnik, felül tudott kerekedni a már több mint 5 millió embert megfertőző víruson.

A lista összeállításában nagy segítségül szolgált a Portfolio gyűjtése, amelyben a Johns Hopkins Egyetem adatait alapul véve rögzítették számos ország elért eredményeit. Az adatokból egyértelműen kitűnik, hogy nincs kontinenshez kötve a siker, a világ számos pontján sikerült már 10 alá szorítani az elmúlt héten regisztrált fertőzöttek átlagát. Soron kívül Nem túl rózsás a levegőminőség, a Sajó völgyében viszont egyenesen veszélyes

Görögország

Európa egyik legnagyobb turisztikai központja esetén a kezdeti adatok nagyon vészjóslóak voltak: március elején folyamatos emelkedés látszódott az újonnan regisztrált megbetegedések tekintetében, mely április elején tetőzött, napi 130 új beteg körüli számmal. Áprilisban folyamatos csökkenésnek indult az esetek száma, viszont volt egy nagyon furcsa kiugrás az április 19 és 21 közötti időszakban, amikor 150-nél is több beteget regisztráltak. Ezt a szélsőséget leszámítva folytatódott a csökkenés, ami az elmúlt hétre már elérte a tíz alatti napi számot, így úgy tűnik, a törékeny gazdaságú, de turizmus-kedvenc Görögország kontroll alatt tartja a koronavírus-járványt.

Szlovákia

Északi szomszédunknál meglehetősen jól reagáltak a járvány megjelenésére, azonnali szigorral vezették be a korlátozásokat, többek között a kötelező maszkviselést, emellett a tesztelő kapacitásukat is egyre inkább növelni tudták. Ennek köszönhetően végig relatíve alacsonyan tartották a napi fertőzések számát, a legsúlyosabb időszak április közepén volt, amikor több mint 110 fertőzöttet regisztráltak egy nap. Azóta viszont konzisztens csökkenés látható ezen a téren, ami az elmúlt hétre elérte a várva várt eredményt: már kevesebb mint 10 fertőzöttet regisztráltak átlagosan.

Izland

A skandináv országok legkisebbikét sem kímélte kezdetben a pandémia, ami március végén – április elején tetőzött, ekkoriban lakosságarányosan magas volt a napi fertőzöttek számra, a napi 100-at súrolta. Ennek gyorsan elejét vették a különböző korlátozásokkal, így fokozatos csökkenésnek indult az arány, ezzel Izlandon már május elején elérkeztek ahhoz a ponthoz, hogy 10 alá szorult a napi fertőzések száma.

Új-Zéland

A Portfolio által csak „a koronavírus elleni harc mintaállamának” nevezett Új-Zélandon hasonló módszert alkalmaztak, mint amit Szlovákia esetén említettünk: gyors reakció és szigorú korlátozások, még azelőtt, hogy a pandémia elszabadulhatott volna. Nagyban hozzájárult a sikerhez, hogy viszonylag gyorsan belekezdtek a tömeges tesztelésbe, valamint a bizonyítottan koronavírus-fertőzöttek izolálásába.

A vírus viszonylag későn érkezett meg az országba Európához vagy Ázsiához képest, de végig relatíve alacsony volt a naponta nyilvántartásba vett fertőzöttek száma, a legrosszabb napon sem érte el a 100-at. A járvány tetőzése április elején volt Új-Zélandon, de már április vége óta nem regisztráltak 10 új megbetegedésnél többet.

Thaiföld

Ázsia a legkitettebb kontinens volt a járvány terjedése szempontjából, tekintve a kitörési helyszín Kínához való közelséget és a szoros kereskedelmi kapcsolatot. Thaiföld esetében sem volt ez másképp, ahol március közepén még megfékezhetetlennek tűnt a koronavírus. Egyes napokon alig kevesebb mint 200 fertőzöttet regisztráltak. A márciusi mélypontot követően viszont itt is fokozatos csökkenésről lehet beszámolni, és kevés kiugrással, de már április végére levitték a napi új fertőzötteket 20 alá, az elmúlt pár napban pedig 0 és 3 közötti új megbetegedést történt.

Vietnam

Dél-Kelet-Ázsiába kitekintve Vietnam talán az egyik legérdekesebb példa, ahol meglehetősen furcsa, de ugyanakkor pozitív a grafikon alakulása. A Kínához való közelség ellenére meglehetősen későn, március elején érkezett meg a járvány az országba, de nem robbant be különösebb mértékben.

Március végétől április elejéig volt egy rövidebb időszak, amikor naponta több fertőzöttet regisztráltak, de április közepére már jóformán 0-ra szorították vissza. Ennek fényében érdekesek a május 8 és május 14 körüli időszakok, ebben a két napban ugyanis a 0-ról hirtelen 10 fölé nőtt a napi esetek száma, majd újra visszatért 0-ra. Ez azt sugallja, hogy egy-két minigócot eltekintve alapvetően nem kell rettegnie a vietnamiaknak a járványtól.

Jamaika

Érdekesen alakul Latin-Amerika sorsa, ami a világ egyik legfertőzöttebb területévé vált, különösen súlyos Ecuador helyzete. Láthatunk ugyanakkor ellenpéldát is, Kuba és Costa Rica is bíztató, de talán Jamaika helyzete a legreménytelibb mind közül. A raszta kultúra bölcsőjében relatíve csendes volt a járvány egészen április közepéig, addig naponta tíznél kevesebb fertőzöttet regisztráltak.

Április 14-től kezdve elképesztő hullámzás indult be a járványgörbében, egyik nap 50-nél is több esetet regisztráltak, másik nap már nullát. Minden bizonnyal a tesztelés relatíve alacsony mértéknek és az adatok feltételezhető aluldatálásának is köszönhető ez, viszont egyértelműen csökkenő tendenciát látunk. Május elejére már újra visszahúzódott a járvány, és bár még mindig vannak napi új esetek, a számuk jellemzően 10 alatt van.

Uruguay

Március hónapban még egyértelműen Európa volt a járvány epicentruma, ami szépen lassan áttevődött az Egyesült Államokba. Most újabban Dél-Amerika az a kontinens, amelynél egyre nagyobb mértéket ölt a járvány, Brazíliában kezd kilátástalan lenni a helyzet, amiről a brazil elnök egyelőre nem hajlandó tudomást venni.

Ugyanakkor vannak országok a kontinensen, amelyek relatíve féken tartják a koronavírust, ilyen ország Uruguay is. Március közepén rúgta be az ajtót először a vírus, amikor napi 50 körüli fertőzöttet regisztráltak, ami lakosságarányosan magas számnak tekinthető. Uruguay járványgörbéjén folyamatos hullámzás figyelhető meg április közepéig, ami leginkább a helyi adatrögzítésnek tudható be, viszont egyértelműen csökkenő tendencia látszódik az alig több mint hárommilliós országban, és már május eleje óta 10 alatt tudták tartani a napi új esetek számát.

Tunézia

Afrika eddig relatíve megúszta a SARS-CoV-2 járvány súlyosabb berobbanását, de azért valamennyi országban megjelent a betegség az eddig is súlyos fejtöréseket okozó halálos betegségek mellé. Tunéziában ugyanakkor meglehetősen kedvezően alakult a járványhelyzet, az Európához való közelség ellenére igazán súlyosan nem is jelent meg a járvány.

A legnehezebb időszak nekik is március közepén indult, amikor több tucat fertőzöttet regisztráltak egy nap, a legsúlyosabb napjuk április 1-je volt, amikor 80 feletti megbetegedést vettek nyilvántartásba. Innentől fogva kisebb kilengésekkel csökkenésnek indult a terjedés, ami május elejére elérte a napi átlag 10 alatti fertőzési számot, ami azóta sem súlyosbodott.

Grúzia

A kaukázusi vagy közép-ázsiai országok közül mindenképpen érdemes említést tenni Grúzia járványhelyzetéről. A térségben található országok közül az egyik „legbarátságosabb” helyzettel nekik kellett megbirkózni, ugyanis a napi fertőzési szám általában nem ment 40 fölé, bár ez lakosságarányosan akkor magasnak tűnt. Április közepétől kezdve viszont itt is folyamatos csökkenésnek indult a napi fertőzöttek száma, ami az elmúlt héten már 10 alá csökkent. Ez a járványkezelés pedig önerőből sikerült, nem úgy, mint a térségbeli Türkmenisztánban, ahol szimplán „betiltották” a koronavírust.

+1: Tajvan

Rendkívül sok vitát generál világszerte Tajvan politikai szerepe, főleg a kínai állam és annak politikai vagy gazdasági szövetségesei részéről nem akarják elismerni Tajvan létjogosultságát, ami egy újabb esetben is megnyilvánult: az eddig is gyakran túlzott Kína-barátsággal vádolt WHO állítólag meg se hívta a 73. VIlágegészségügyi Gyűlésre Tajvant, ami számos kritikát is kiváltott.

Politikát félretéve, és csak a járványkezelésre fókuszálva viszont igencsak egyértelmű, hogy Tajvanban profi módon fékezték meg a közegészségügyi vészhelyzetet: gyakorlatilag az első hivatalos esetet követően lezárták a határokat, felfüggesztettek minden repülőutat az akkori epicentrum Kínába és szükségállapotot hirdettek. Számos országhoz hasonlóan itt is március közepétől tetőzött a pandémia, akkor átlagosan napi 20-30 eset között regisztráltak. Innentől kezdve ez is csökkenésnek indult, és eljutottak oda, hogy jóformán nincs új fertőzött, április 20 óta a legmagasabb napi új megbetegedési szám a 4 volt, így egyértelműen kimondhatjuk, hogy Tajvan legyőzte a járványt.

Az alábbi cikkünkben szemügyre vettük, hogy a világ néhány országban milyen szabályok érvényesek a beutazókra: