Az elmúlt hetek során egyre nagyobb aggodalmat okozott a vérrögképződés kockázata az AstraZeneca és a Johnson & Johnson (Európában Janssen) vakcináinak beadását követően, melynek terén együttműködést kezdeményezett az utóbbi gyártó, hogy vizsgálják ki és adjanak egységes tájékoztatást az oltóanyagok biztonságosságáról.
Ehhez a J&J felkereste a Pfizert, a Modernát és az AstraZenecát is emaileken és telefonon keresztül – tudta meg a Wall Street Journal. Belső információkra támaszkodva a lap úgy tudja, az amerikai gyártó szeretett volna egy információs szövetséget építeni, amelyen keresztül egységesen kommunikálták volna a vakcinák előnyeit és kockázatait.
Az Egyesült Államokban ugyanis a hétmillió beadott J&J oltóanyagból hat esetben számoltak be vérrögképződésről, melynek egy esetben halál lett a kimenetele. Ezt a kifejezett mellékhatást az AstraZeneca vakcináinál rögzítették még korábban, a Pfizer és a Moderna mRNS alapú oltóanyagainál ilyen nem merült fel.
A belső források szerint a Pfizer és a Moderna pont ezért utasította el a kezdeményezett együttműködést, mondván, az ő vakcináik biztonságosnak tűnnek. A két vállalat ezen felül nem akarta a szabályozóhatóságok további munkáját megnehezíteni azáltal, hogy náluk is kelljen vizsgálódni a rejtélyes esetek kapcsán.
Az egyik cég részéről ráadásul az is elhangzott, hogy tartottak attól, hogy a vektorvakcinákat gyártó vállalatokkal való asszociáció azt jelentené, hogy a saját vakcináikba vetett bizalmat ezt súlyosan sérthetné a lakosság körében, ami a biztonságosságot illeti. Egyedül az AstraZeneca volt az, amely beleegyezett a J&J által kezdeményezett együttműködésbe.
A rivális gyógyszercégek már korábban működtek együtt a koronavírus-járvány legyőzése érdekében, ám mint a Wall Street Journal is megjegyzi, a legutóbb tartott zárt ajtós beszélgetések sikertelensége egyértelműen jelzi, hogy a pandémia ellenére a szolidaritásnak is vannak bizonyos határai.
A Johnson & Johnson szóvivője szerint egy tudományos együttműködés számos kérdést tudott volna tisztázni, amely a betegek biztonságérzetét is erősíthette volna. A vállalat a vérrögképződéses esetek óta folyamatosan együtt dolgozik az amerikai és európai egészségügyi hatóságokkal, amelyekben az AstraZeneca támogatásukról biztosított és kiemelték, hogy az oltások előnyei így is ellensúlyozzák a kockázatokat.
A legtöbb esetben a globális gyógyszervállalatok hatalmas rivalizálásban vannak, ám a koronavírus-járvány idejére szinte precedens nélküli együttműködésbe fogtak. A vakcinafejlesztés során ugyanis kulcsfontosságú információkat osztottak meg egymással, gyakran tartottak találkozókat, ahol információt cseréltek a legújabb fejleményekről.
Szeptemberben például a Pfizer, a Moderna és a Johnson & Johnson nyilvánosan ígéretet tett, hogy meg fognak győződni a vakcinák hatásosságáról és biztonságosságáról, mielőtt azt előterjesztik a szabályozóhatóságok elé. Ennek célja az volt, hogy az embereket megnyugtassák, ugyanis sokakat aggasztó a vakcinák megalkotásának villámgyors sebessége, amely rendre átlagosan 10 éves folyamat.
Az egészségügyi szakértők egyetértenek abban, hogy amikor biztonságossági aggodalom merül fel, akkor egy világjárvány közepén hatalmas dilemmába kerülnek a kormányok és a gyógyszergyártók, ugyanis úgy kellene kivizsgálni ezeket a biztonságossági aggályokat, hogy közben az egyes nemzetek oltási programjait nem lassítják.
Dr. Kawsar Talaat, a Johns Hopkins Bloomberg Közegészségügyi Iskola professzora például kijelentette, hogy a biztonságossági aggályok felmerülése idején könnyen megvan az esélye, hogy az emberek elvesztik bizalmukat a vakcinával. Hozzátette: ilyenkor kell megállni és nagyon alapos vizsgálatot lefolytatni, hogy az emberek továbbra is oltáspártiak maradjanak.
Az első aggodalmat gerjesztő beszámolók még március elején érkeztek, amikor az AstraZeneca vakcinájának beadását követően több vérrögképződéses esetről számoltak be. Ezt követően számos európai ország felfüggesztette a brit-svéd gyártó által előállított oltóanyagok beadását, mivel nem volt még tudomás az összefüggésről.
Ebben a hónapban pedig a Johnson & Johnson vakcinája kapcsán merültek fel hasonló problémák, mely miatt az Egyesült Államokban függesztették fel a használatát. Jelenleg is zajlik a vizsgálat, hogy megállapítsák, van-e ok-okozati összefüggés az oltások beadása és a vérrögképződés között.
Mindkét vakcina úgynevezett vektorvakcina, vagyis a koronavírus genetikai kódját, a tüskefehérjéjét viszik be a szervezetbe egy ártalmatlan megfázást okozó víruson (adenovírus) keresztül, amelyet a szervezet felismer és antitesteket kezd el termelni. Egyelőre nem tudni még, hogy maguk a vakcinák okozzák ezt a jelenséget, vagy a vírusvektor technológia áll a háttérben.
Az utóbbi megoldás azonban kérdéses, ugyanis az orosz Gamaleja Intézet által fejlesztett Szputnyik V vakcina is vírusvektor technológiát alkalmaz, melynek kapcsán viszont egyáltalán nem számoltak be vérrögképződésről, mint mellékhatásról.
A Pfizer és a Moderna pedig korábban mindketten bejelentették, hogy alapos belső vizsgálatot követően nem találtak arra utaló jelet, hogy bármely oltásuk beadását követően a betegek vérrögképződésre panaszkodtak volna. A hagyományos technológiával készült kínai Sinopharm esetében sem tudni ilyen melléhatásról.
Magyarország azon kevés országok egyike volt, amely nem szüneteltette az oltást az AstraZeneca vakcináival, akkor többször kihangsúlyozták, hogy a vakcina előnyei továbbra is nagyobbak, mint annak kockázatai, így várhatóan a Janssen-vakcina esetében is hasonló megállapításra jutnak.