NNK: mindenkit boncolni kell, aki az oltást követően hunyt el
Az NNK tájékoztatása szerint minden olyan esetben boncolást kell végezni, aminél az oltást követő egy hónapban hunyt el az illető, ám ez kimondottan nagy terheket róhat az egészségügyi intézményekre.
Budapest, 2021. április 14.
Az orosz Szputnyik V koronavírus elleni oltóanyag második adagját készíti elõ oltáshoz egy asszisztens a fõvárosi Szent Margit Kórház egyik oltópontján 2021. április 14-én.
MTI/Balogh ZoltánA Telex azt írja, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) a múlt héten felhívta a kormányhivatalok figyelmét a korábban kiadott tájékoztatóra, amelyben előírják, hogy minden olyan halálesetet be kell jelenti, amely az oltást követő egy hónapon belül történt, és az oltást követő egy hónapon belüli elhalálozás esetén a halottvizsgálatot végző orvosnak kezdeményeznie kell a kórboncolást, valamint az Oltást Követő Nemkívánatos Esemény (OKNE) bejelentését.
A Telex halottszállítással foglalkozó forrása szerint ez újabb terhet róhat az amúgy is leterhelt egészségügyi intézményekre és dolgozóikra, a portál szerint különösképp azért, mert Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten bejelentette, hogy a regisztrált 65 év felettiek 90 százaléka már megkapta a védőoltás első dózisát.
Ez az NNK tájékoztatása alapján azt jelenti, hogy mindenkin, aki elmúlt 65 éves, és az oltást követő egy hónapon belül életét veszti, kötelező boncolást végezni.
A mindennapi gyakorlatban ráadásul az látszik, hogy a halottvizsgálatot végző orvoshoz – aki eldönti, hogy kér-e boncolást vagy sem – még nem is jutott el az információ, hogy a járvány alatt is ezt az irányelvet kell követni
– közölte a Telexel forrása.
A meg nem nevezett személy hozzátette, hogy ez azért kelthet zavart, mert hamvasztásra kizárólag kormányhivatal adhat engedélyt, ha pedig nem ad, a holttest boncolásra visszakerül a kórházba, ahol hűteni és tárolni kell, de a kapacitás ehhez véges.
Nehezítő körülmény, hogy a kormányhivatalok nem férnek hozzá a betegéletúthoz, így azt sem tudják megállapítani, hogy az elhunyt kapott-e az elmúlt 30 napban bármilyen oltást.
Állítólag a budapesti kórházak közül nem is mindegyikben tudnak a jelenlegi helyzetben boncolást végezni, és csupán néhány olyan intézmény maradt ahol ezt meg tudják tenni. Bár tudományos szempontból nagyon fontos lenne, ha minden esetben, ahol az illető az oltást követően hunyt el, boncolást végeznének, ez a gyakorlatban valószínűleg nem fog megvalósulni – tette még hozzá a névtelenségét megőrző személy.
