Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

Dollár
360,91 Ft
Euró
388,63 Ft
Font
452,80 Ft
Bitcoin
63,702 $

Mitől lávalámpa a lávalámpa? Láva-mágia?

A következő cikkünkből kiderül, hogy mit tartalmaznak a lávalámpák. Egy kérdés, amire a többség biztosan nem tudná a választ, de most segítünk ebben.

Smart

A T-800-as

Szerkesztő
TÉMÁK

Volt idő, amikor mindenki lávalámpát akart magának otthonra. Szabályos „lávalámpa-láz” tört ki, többek között Magyarországon is. A nagy „őrület” ugyan azóta lecsengett, a furcsa szerkezet még mindig közkedvelt elemnek számít a lakásokban, irodákban, éttermekben és így tovább.

A kérdések kérdése, hogy vajon mit is tartalmaznak ezek a lávalámpák. Nos, a Business Insider utánajárt a dolgoknak, és Bryan Katzel, a Schylling lávalámpákat gyártó cég alelnöke elárult pár érdekességet. Soron kívül Kunhalmi Ágnes szerint nem teljesen értelmezhető, amit Magyar Péter csinál

Kevés embernek lehet pontos elképzelése arról, hogy mit is tartalmaznak ezek a furcsa lámpák, mi is az alapvető működési elvük, ami által mintha csak valamilyen élőlény jelenne meg előttünk a tenger mélyéről. Nyilvánvalóan gyártóként eltérhet a pontos összetevő, de most kiderült egy-két érdekesség ezzel kapcsolatban.

Az alapfolyadékot többnyire a víz, a színes festék és vegyi anyagok keveréke adja, amik megakadályozzák a gombák kialakulását. A másik fő alkotóelem, mely a lassan változó formákért felel, nem más mint a viasz. A Schylling esetében paraffinviaszról beszélhetünk, ami egy ásványolaj-alapú viasz. Ezt általában gyertyákban és kozmetikai termékekben alkalmazzák.

Ahogyan a Mental Floss is írja, a viasz és a víz keverékeinek sűrűsége eltérő, így azok nem keverednek egymással. De vajon mi az oka annak, hogy a lávalámpában lévő viasz olyan furcsán alakul át? Itt jön szóba a „láva-mágia”.

Ez valójában egy titkos kombinációra vezethető vissza, amit mindig csak az adott cég ismer. Ilyenkor a vízbázisú folyadékot vegyi anyagok titkos kombinációjával keverik össze, amivel pedig hasonló sűrűséget érnek el a viaszhoz. Amikor a szerkezetet kikapcsolják, a viasz valamivel sűrűbbé válik, mint a víz, és lemegy a lámpa aljára.

Bekapcsoláskor az izzó felmelegíti a lámpa alján található viaszt, és az reakcióba lép, majd felemelkedik. Mire a viasz eléri a lámpa tetejét, az lehűl, összehúzódik, és újra elkezd süllyedni. A folyamat pedig szinte a végtelenségig ismétlődik, amíg a lámpát ki nem kapcsoljuk.

A tökéletes sűrűség eléréséhez szükséges a vegyi anyagok titkos keveréke, de ez persze nem jelenti azt, hogy otthon az emberek ne próbálkoztak volna valami hasonlóval. A sikeres végeredmény azonban mindig önmagáért beszél ezzel az egyedülálló lámpával, ami nyugtatólag is hathat az emberre.