A bolgárok vasárnap folyamán járulnak az urnák elé, hogy eldöntsék a 240 helyes parlament összetételét az előttünk álló évekre. Boyko Boriszov miniszterelnök és pártja, a jobbközép GERB ismét szeretne kormányt alakítani, ám ez most nehezebbnek bizonyulhat az eddigieknél.

A GERB már egy évtizede irányítja az országot, ám az elmúlt idők során jelentősen csökkent a támogatottságuk a különböző botrányok és tüntetések hatására. Mindennek ellenére várhatóan első helyen fognak végezni, kormányalakításhoz azonban szükségük lesz koalíciós partnerekre. Soron kívül Nagyar Márton a romániai életszínvonalról: „A románok sehol nincsenek hozzánk képest”

A közvélemény-kutatások alapján a GERB a szavazatok 29 százalékát szerezheti meg, amely 76 parlamenti széket jelent – írja a Deutsche Welle. A második helyen a szocialisták végezhetnek, ám ők minimum 5-10 százalékos mínuszban vannak Boriszov pártjához képest.

Ezen felül számos kisebb politikai párt próbálja meglovagolni a kormányellenes hangulat hullámait, többeknek pedig sikerülhet is a parlamentbe jutáshoz szükséges 4 százalékot elérni. Az egyik pártot például egy népszerű televíziós személyiség vezet, egy másikat pedig a korábbi igazságügyi miniszter.

Boriszov a negyedik ciklusára készül, ám ez kifejezetten nehéz lesz a korrupciós vádak miatt visszaesett támogatottságára tekintettel. Nem is nagyon voltak média megjelenései, helyette vidéken kampányolt főként „Munka, munka, munka!” szlogennel.

Antony Todorov politikai elemző az AFP hírügynökség számára fogalmazott úgy, hogy várhatóan hat különböző párt is be fog jutni a parlamentbe, ám nagyon nehéz lesz bármelyiknek is kormányt alakítani. Mint fogalmazott:

A bolgároknak már elege van

Az elmúlt hónapok során egyre inkább fogyott a levegő Boriszov és a GERB körül. Bulgária volt eddig az Európai Unió „fekete báránya”, szinte minden egyes alkalommal a legrosszabb helyen végeztek a korrupció mélységét vizsgálat listákon.

Hriszto Ivánov, a Demokratikus Bulgária (DB) vezetője még július 7-én volt a katalizátora egy óriási tüntetésnek, amikor be akart jutni egy strandra a Fekete-tenger partjánál. Ivánovot akkor nem engedték be, mivel a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NSO) megtagadta azt a számára arra hivatkozva, hogy Ahmed Dogan korábbi politikus házát őrzik.

Ivánov akkor azt állította, Boriszov kormánya engedte meg Dogan számára, hogy vegye a saját birtokába a strandot, holott a bolgár alkotmányban rögzítve van, hogy a strand állami tulajdonba tartozik. A DB vezetője azzal is megvádolta Boriszovot, hogy az NSO-val őriztetik Dogan birtokát az adófizetők pénzén.

Két nappal a botrány kirobbanása után Rumen Rádev, Bulgária elnöke szintén válaszolt Ivánov vádaira és maga is kritizálta Boriszov kormányát, amiért az NSO-t használják az olyan emberek védelmére, mint Dogan.

Még ugyanezen a napon állig felfegyverkezett nyomozók rohamozták meg az elnöki épületet és legalább két embert letartóztattak az elnök stábjából. Radev és Ivánov ezt követően egyöntetűen állította, Ivan Geshev főügyész politikai okokból rendelte el a nyomozást és elfogultságot tanúsítottak.

A helyi politikai elemzők szerint Geshev elsősorban Doganhoz és annak pártjához, az MRF-hez köthető, de a főügyész a GERB támogatását is élvezi. Nagyon sok minden utal arra, hogy a GERB és az MRF – utóbbi papíron ellenzéki párt – számos ügyben mutat együttműködést.

A bolgár ellenzék a főügyész lépésére úgy tekintett, mint egyfajta figyelemelterelésre, amelyet az elnök ellen azért rendeltek el, hogy eltereljék a közfigyelmet a kormány súlyos problémáiról. A főügyészség ráadásul Boriszov kormányának korrupciós botrányait sem vizsgálták ki, holott konkrétan a miniszterelnök ellen is zajlik nyomozás Spanyolország pénzmosás gyanúja miatt.

Rádev és Ivánov a lemondását követelte a főügyésznek, valamint az egész kormánynak az eset összefüggésében, ám Boriszov ezt visszautasította, valamint kifejtette, hogy szerinte az ellenzék próbálja inkább megtörni az országot.

Habár a miniszterelnök nem mondott le, a kormány támogatottsága így is súlyosan megérezte a botrányt. Boriszov nagy népszerűségnek örvendett a koronavírus-járvány kezelése miatt, amellyel alapvetően elégedettek voltak a bolgárok. A botrány ráadásul az ellenzéket is tudta egyesíteni a tüntetések erejéig.

A Demokratikus Bulgária, a szocialista Rádev elnök, Slavi Trifonom showman és Maya Manalova korábbi ombudsman hívei együtt tüntettek tízezres nagyságrendben, hogy kifejezzék nemtetszésüket a kormány korruptsága kapcsán.

Ahmed Dogan egyébként is egy súlyosan vitatott személyisége Bulgáriának, a korrupció egyik megszemélyesített alakjának tartják sokan. Az egyik legnagyobb, nevéhez köthető botrány még 2009-ben robbant ki, amikor egy kiszivárgott videóban azt állította, ő a valós vezetője Bulgáriának és rajta múlik a hatalom egyensúlya.

Dogan pártjának, az MRF-nek a tagja Delyan Peevski médiamágnás és oligarcha is, akire pedig a sajtószabadságot mérő RSF nevű szervezet utalt úgy, hogy a „legfelháborítóbb megtestesítője az állami korrupciónak és a gyanús ügyeknek”. Az MRF várhatóan ismét szerezni fog parlamenti helyeket, ugyanis a helyi török és roma kisebbségek körében meglehetősen népszerűek.

A szavazóhelységek helyi idő szerint reggel 7 órakor nyitottak ki és várhatóan este 8-kor fognak bezárni, akkor kaphatjuk meg az első eredményeket a kaotikusnak ígérkező választásról.