„A kórházak nem gyárak” – milyen tanulságokat lehet levonni a koronavírus-járványból?
Az egészségügyi rendszerek 2020-ban eddig sosem látott terhelési teszteken mentek keresztül, ahogy az intenzív osztályok koronavírusos betegekkel teltek. Hiába könyörögtek az egészségügyi dolgozók, hogy „lapítsuk ki a görbét”, mindegyik hullám súlyosabb volt, mint az előző.
Két új tanulmány vizsgálja a kórházak koronavírusos betegekkel való telítődésének következményeit és a fontosságát annak, hogy a kórházi kezelésre szorulók számának alacsonyan tartsuk.
Az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában készült kutatások az NPR összegzése szerint megállapították, hiába a javulás a koronavírusosok kezelésében tavasz óta, amennyiben az intenzív osztályok megtelnek, drámaian megnő a halálesetek esélye.
Az első, JAMA-ban közzétett tanulmány szerint kétszer nagyobb esélye van, hogy egy beteget legyőz a betegség, amennyiben zsúfolt az intenzív osztály, mint amikor kevesebb beteg van. A tanulmányhoz tartozó véleménycikket író Dr. Lewis Rubinson szerint:
„Általában nem is gondolunk arra, hogy a betegség lefolyását befolyásolhatja, hányan betegek. A tanulmány azonban megerősíti, hogy a túlélés esélyét azzal növeljük a legjobban, ha nem hagyjuk megtelni az intenzíveket.”
A tanulmány 88 veteránoknak fenntartott kórház 8500 betegének halálozási rátáját mérte. Ahogy az intenzív osztály megtelt, a halálozási ráta is felment, ez pedig a járvány különböző szakaszaiban mindig így volt. A jelenség okát a tanulmány nem magyarázza meg, de Rubinson szerint ez egy intő jel, hogy hagyni megtelni a kórházakat veszedelmes hiba.
Nagy-Britanniában egy, az előzőtől független kutatás mutatott rá arra, hogy az intenzív osztályra és ott lélegeztetőgépre kerülő betegek számának növekedésével az elhalálozás esélye is meredeken nő. Az intenzívek 85%-os telítettségénél – ezt a Királyi Orvosi Főiskola szabta meg – az elhalálozás esélye a 45-85% közötti telítettség esetében mértnél 20%-kal volt nagyobb.
Az egyelőre még ellenőrzésre váró tanulmány szerzői konklúziójukban elmondják, hogy „a kockázat nem egy bizonyos határ felett nő meg, inkább lineárisnak tűnik.” A legextrémebb helyzetben, amikor valaki egy 99%-os telítettségű intenzív osztályra kerül be, kétszer nagyobb esélye van meghalni, mint egy teljesen üresben.
A kutatók a koronavírus első hullámakor gyűjtötték az adatokat, azokat aztán az őszi második hullámmal is összemérték, ez alapján pedig a trend valóban létezik: Amikor a második hullám eseteinek kimenetelét is számba vették, egy második, szintén még nem közölt tanulmány szerint 70%-kal nőtt az elhalálozás esélye a telített intenzív osztályokon.
Dr. Bilal Mateen, az Alan Turing Intézet adatelemzője, a tanulmány társszerzője elmondta: „Ez őrület. Amikor nekiálltunk a kutatásnak, gondoltuk, hogy összefüggésre akadunk, de arra nem gondoltunk volna, hogy ekkora lesz.”
Mateen és csapata a második tanulmányukban már egész Nagy-Britanniából, 6600, április és december között lélegeztetőgépre kapcsolt koronavírusos beteg esetét vizsgálta. Szerintük az ember életkorával is jól előre lehet jelezni, a jelenlegi telítettség mellett túléli-e a beteg vagy sem.
Példának okáért, egy negyvenévesnek, akit egy 85%-osan telített intenzív osztályra szállítanak, annyi esélye van a halálra, mint egy 45 évesnek. Amennyiben azonban egy nem olyan telített osztályra érkezik, az esélyei olyanok, mint egy 31 évesnek. Harrison Wilde társszerző szerint:
„Ez a dolog minden korosztály, minden demográfiai csoport esetében megfigyelhető. A kórházak nem gyárak és nem kellene, hogy maximális kapacitáson üzemeljenek.”
Bár egyik tanulmány sem világítja meg pontosan, mik azok a tényezők, amelyek hozzájárulnak a halálozások nagyobb esélyéhez a kórházak telítődésével, de Mateen szerint az eredmények tükrözik, mennyire más jellegű a gondviselés, amikor egy kórház túl van terhelve:
„Véges erőforrásaink vannak. Nem lehet az elvégzett munkát anélkül ennyi kis darabra vágni anélkül, hogy a minősége ne legyen érintve. Nagy-Britanniában mindig is tudtuk, hogy a gondviselés minősége hatalmasat zuhan, amint eléri egy kórház a 85%-os telítettséget.”
Szerinte az egy nővérre jutó betegek számának megnövekedése és a hasonló ellátásra ki nem képzett személyzet bevonása a munkába szintén sokat rontott a helyzeten:
„Úgy gondolom, már van annyi bizonyítékunk, hogy nem hagyhatjuk figyelmen kívül a tényt, miszerint, ha a kórházak elkezdenek megtelni, akkor valamit rosszul csinálunk. Remélem nem lesz alkalmam elvégezni a kutatást, hogy mi ennek az oka.”
