Az antitest-tesztek akár munkahelyi diszkriminációhoz is vezethetnek
A koronavírus-járvány előreláthatólag példátlan káoszba és recesszióba taszítja a világ országainak gazdaságát, a katasztrófa csorbításának érdekében azonban minden megtesznek a kormányok és a vállalatok, hogy újra visszatérhessenek dolgozni az emberek.
Ennek a reménynek a fő manifesztációja pedig az antitest-tesztekben rejlik. Abban bíznak, hogy a korábban fertőzött emberek szervezetének már sikerült annyi antitestet fejlesztenie, aminek köszönhetően biztonságosan visszatérhetnek a munkahelyre.
A teória kapcsán azonban még nincs tudományos konszenzus, elég csak abba belegondolni, mekkora tiltakozást váltott ki a tudományos világ részéről, hogy egyes kormányok „immunitás-útlevelet” állítottak ki azoknak, akik korábban megfertőződtek a SARS-CoV-2 vírussal, és azóta felgyógyultak.
A terület szakértői már kiadták az első figyelmeztetést, miszerint ha ezt a teóriát átültetik a gyakorlatba, akkor az egy sor új problémát fog szülni. Ilyen lehet a munkahelyi diszkrimináció is, de a fő aggodalom, hogy többen szándékosan kívánnak megfertőződni, ahogy egy orvos fogalmazott „orosz-rulettet” játszhatnak az életükkel, csakhogy visszatérhessenek a munkába.
A brit kormány tudományos tanácsadói egy múlt heti rövid közleményben arra figyelmeztetnek, hogy az antitest-tesztek széleskörű elterjedése olyan lépésre ösztönözheti a munkaadókat, amelyek megágyazhatnak a diszkrimináció elmélyülésének. Például egyes feladatok kiosztása során előnyben részesülhetnek azok, akiknek pozitív az antitest-tesztük.
Ahogy a közlemény is írja, néhány körülmény összejátszása esetén még alátámasztható is lehetne ez, de a legtöbb esetben óhatatlanul diszkriminációhoz vezet. Az emberek bizonytalanságát, illetőleg az abból fakadó feszültségét pedig nem érdemes tovább erősíteni, különösen az ilyen kényelmetlen időkben.
Eközben egy szokatlan kísérlet veheti lassan kezdetét:
