A járvány miatt kelet-európai munkások milliói térnek vissza saját hazájukba
Több mint 1,3 millió román állampolgár tért vissza hazájába külföldről, miután az egyik Észak-Olaszországban élő idős hölgy belehalt a koronavírus-fertőzésbe.
A hírek hallatán nemcsak Olaszországból, hanem a többi államból is románok százezrei döntöttek úgy, visszatérnek szülőföldjükre. Mióta Románia tagja lett az Európai Uniónak, azóta megnyíltak a határai és tömegével hagyták el az országot az orvosok, a mérnökök, az építészek annak érdekében, hogy megmeneküljenek a helyi korrupciótól és egy jobb jövő reményében több pénzt kereshessenek.
A folyamat következtében a nyugat-európai országokban megtelítődött a munkaerő piac, míg a Balkánról és Kelet-Európából eltűntek a munkások és komoly hiány lépett fel. A koronavírus-járvány azonban mindent megváltoztatott, mivel a legsúlyosabban érintett térségek pont a fejlett országok lettek, ezért mindenki hirtelen hazavágyott.
Többen arról beszéltek, hogy egyáltalán nem szeretnének visszatérni Olaszországba, mert a helyzet nagyon súlyossá vált és nem akarják megfertőzni sem magukat, sem a hozzátartozóikat.
Az európai gazdasági fellendülés éveiben sem tudtak a kelet-európai országok fejlődést felmutatni, ami a kormányon lévő korrupt politikusoknak és az elherdált lehetőségeknek volt köszönhető, így az ismét otthonukra lelt honfitársaik számára rendkívül nehéz lesz munkahelyet találniuk, a pandémia pedig csak tovább mélyítette az amúgy is fennálló gazdasági válságot.
Románia a 2007-es EU-s csatlakozása után körülbelül 4 millió embert veszített a teljes lakosságából a kivándorlás miatt. Most úgy tűnik, hogy egyharmaduk hazatért és aktív munkakeresővé vált, ami nem várt kihívásokkal szembesítette a helyi hatóságokat.
„A kormány számára prioritás megőrizni ezeket az embereket. Új munkahelyeket fogunk létrehozni és befektetjük minden erőforrásunkat. A gazdasági krízis előtt több cég is arra panaszkodott, hogy nem találnak munkásokat, most viszont van munkaerőnk és támogatni tudjuk őket.”
mondta Florin Citu pénzügyminiszter.
Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij is vissza szeretné csábítani azokat az állampolgárokat, akik a 2017-es EU-s vízummentességi rendeletek után elhagyták az országot. Ekkor csak Lengyelországba mintegy 1 millió ukrán távozott.
Az ukrán központi bank 300 ezerre becsli azoknak a számát, akik a korlátozások bevezetése előtt visszatértek az országba. A kormány kedvezményes kölcsönökkel támogatja a vállalatokat, valamint elindítottak egy nagyobb beruházást is, amely során útépítéseket végeznek és előreláthatólag 170 ezer új munkahelyet teremthetnek meg.
A szerb elnök, Aleksandar Vučić szerint 400 ezer ember tért vissza otthonába a pandémia miatt többek között azért, mert elveszítette az állását és a szociális juttatásait, valamint az egészségügyi biztosítását. A kormány arra sürgette őket, hogy ha tehetik, a mezőgazdaságban helyezkedjenek el.
Nem mindegyik kelet-európai országba áramlik vissza a lakosság. A lengyelek számítanak a legnagyobb nemzeti kisebbségnek Nagy-Britanniában, ők viszont már inkább helyi lakosként tekintenek magukra. Akik haza is látogattak, csupán a húsvéti ünnepek miatt tették. Erre Bulgária a tökéletes példa, ahová 360 ezer állampolgár tért vissza február óta, azonban májusig már 285 ezren újra elhagyták az országot.
„Rövid távon az állam nem lesz képes fenntartani a gazdaságot, mivel mindenkit azonnal nem tud munkába állítani, emiatt elég valószínű, hogy sokan ismét elhagyják a szülőföldjüket, amint a helyzet azt megengedi”, mondta Dan Bucsa, az UniCredit Bank AG közgazdásza.
Romániát érintette a régióban a legérzékenyebben a koronavírus-járvány, a hatóságok ennek ellenére arra biztatják a visszatért lakosságot, hogy maradjanak a pandémia után is az országban.
Közben a távol-keleti országban komoly rendelkezéseket vezettek be a kísérletezésekkel kapcsolatban:
