A Föld mágneses északi pólusa Szibéria felé tolódhat el
A világ mágneses modelljét általában minden ötödik évben frissítik, az utóbbi időkben azonban egyre gyakrabban kellett rajta módosítani a földmagban zajló folyamatok miatt.
A Nature Geoscience tudományos magazinban megjelent tanulmányban a kutatók arról számoltak be, hogy a Föld mágneses északi sarkja egyre gyorsabb sebességgel Sziberiához közeledik. Két masszív negatív mágneses áramlatra lettek figyelmesek, amelyek a kanadai és szibériai földréteg alatt húzódnak meg és szinte lineáris vonal mentén mozognak.
A Nagy-Britanniában található leedsi Kingdom’s University Geológiai Tanszékének kutatását Philip Livermore vezette. Magas felbontású geomágneses adatokat gyűjtöttek össze az elmúlt két évtizedből annak érdekében, hogy megtalálják a Föld magjához közeli két óriási mágneses foltot.
A tudósok rájöttek, hogy a két áramlatra utaló nyom a mágneses északi sark vándorlását bizonyíthatja, mivel egy vezetékszerű vonal két végei lehetnek, amelyek egy majdnem lineárisan mozgó mezőn változtathatják meg a helyüket.
A Newsweek-nek adott interjúban Livermore hozzátette, ezek a foltok többnyire olyan területeket jelölnek, ahol a mágneses mező a Földmagból „spagetti-szerűen” kinyúlik.
Ezeket a hurok formájú képződményeket a geofizkai folyamatok melléktermékeként tartják számon.
„A mágneses mező részei többnyire száz éves idősávokban változtatják a pozíciójukat, a kanadai folt azonban rendkívül gyorsan mozog.”
tette hozzá a kutató.
A vizsgálatokat folytató csapat megállapította, hogy a mágneses északi sark a következő tíz évben 390-660 kilométerre mozdulhat el Szibéria felé, a jelenlegi kanadai folt pedig még jobban meghosszabbodhat.
Kiemelte a Föld mágneses modelljének fontosságát, szerinte ugyanis nagy mértékben hozzájárulhat bolygónk viselkedésének megértéséhez.
„Lehet, hogy a modellen évente kell módosítanunk a korábban megszokott későbbi frissítésekhez képest”, zárta gondolatait Livermore.
Közben a csillagászok is érdekes hírről számoltak be:
