Szörnyű számokat osztott meg az Amnesty, ennyi egészségügyi dolgozó vesztette életét koronavírusban
Az Amnesty International által pénteken nyilvánosságra hozott legújabb jelentés szerint legalább 17 000 egészségügyi dolgozó vesztette életét világszerte a koronavírus-fertőzés szövődményeiben az elmúlt év során.
Sao Paulo, 2021. március 4.
Az új koronavírus előidézte Covid-19-ben szenvedő betegeket ápoló egészségügyi dolgozók a brazíliai Sao Paulo elővárosának, Santo Andrénak a sportcsarnokában kialakított tábori kórházban 2021. március 4-én.
MTI/AP/Andre Penner
Az Amnesty a Public Services International (PSI) és a UNI Global Union szervezetekkel közösen készített elemzésében arra is felhívta a figyelmet, hogy fel kell gyorsítani a koronavírus-vakcinák kiosztását az egészségügyi dolgozók körében, akik a frontvonalon vannak nap, mint nap.
A jelentés szerint az elmúlt egy év során lényegében 30 percenként veszíti életét egy egészségügyi dolgozó a koronavírus következményeképp, mely megfogalmazásuk szerint egyszerre „tragikus és igazságtalan”.
Steve Cockburn, az Amnesty International társadalmi és gazdasági igazságosságért küzdő részlegének vezetője az Al Jazeera megkeresésére ráadásul elárulta, van ebben némi aluldatálás, mivel számos országban nem rögzítik megfelelően a járványügyi adatokat.
A frissen nyilvánosságra hozott jelentést egyébként összesen 70 kormány, szakszervezet, sajtóorgánum és civil szervezet adatait alapul véve állították össze, mely újabb bizonyítéka annak, hogy globálisan nézve még ennél is súlyosabb az egészségügyi dolgozók halálozása.
Az Amnesty adatai szerint az Egyesült Államokban hunyt el a legtöbb egészségügyi dolgozó, szám szerint 3507, de Mexikó is szorosan követi 3371 halálos áldozattal. Brazíliában és Oroszországban több mint 1100 orvos és ápoló hunyt el a járvány során, míg az Egyesült Királyságban összesen 931.
Cockburn szerint a nem biztonságos munkakörülmények és a nem megfelelő mennyiségű és minőségű védőfelszerelések globálisan sújtották az egészségügyi dolgozókat, különösen a járvány korai szakaszában. Emellé hozzájárult, hogy az első órákban teljes mértékben túlterhelődtek az ellátórendszerek, és alapvető személyzeti hiány volt több helyen.
Hozzátette: habár ez a helyzet sokat javult a járvány előrehaladtával, továbbra is gondot okoz számos ország számára, hogy az egészségügyi dolgozók egészségtelenül hosszú munkaórákat kényszerülnek dolgozni a személyzeti hiányosságok miatt.
