COVID-19 védőoltás: hogyan immunizálunk 7 milliárd embert, II. rész – Gazdagok kontra szegények
A koronavírus-járvány során világszerte azt tapasztalhattuk, hogy a gazdagok és szegények közötti szakadék tovább mélyült, ami akár a védőoltásokhoz való hozzáférésben is manifesztálódhat.
Seth Berkley, a fejlődő országokban való immunizálás biztosítása, és az életmentő védőoltások készleteinek biztosítása céljából létrehozott Gavi, the Vaccine Alliance szervezet főigazgatója nemrég a New York Times hasábjain fejtette ki, milyen problémákkal járhat, ha egyszer piacra kerül egy hatékony vakcina.
„A legnagyobb veszélyforrás, hogy a gazdag országok felvásárolják a készleteket saját használatra, és megakadályozzák a határaikon belül fejlesztett védőoltások exportálását, miközben számos ország tülekedik a saját állampolgárainak beoltásáért, vagy a készletfelhalmozásért a járvány jövőbeli kitöréseinek esetére”
írta Berkley.
Ezeket az aggodalmakat Mulholland professzor is osztotta, aki szerint a vakcinák értékesítését befolyásolni fogja, hogy mennyire effektív maga az ellenszer, és hol fejlesztették azt ki. Ha példaként újra elővesszük az oxfordi vakcinát, akkor értelemszerűen a brit lakosságnak fogják először biztosítani a szert, attól függően, mennyit készítenek belőle.
A probléma megelőzésére az oxfordiak szövetségre léptek az AstraZeneca nevű globális gyógyszeripari óriással, mellyel céljuk a védőoltás széleskörű előállítása és terjesztése világszerte, a vakcina sikeressége esetén.
Mulholland professzor ugyanakkor megjegyzi, számos politikai problémát felvethet a védőoltások globális disztribúciója. Példának okáért ott a Moderna nevű gyógyszergyár, amely az amerikai National Institutes of Health intézettel közösen dolgozik egy RNA-alapú COVID-19 védőoltáson, amelynek sikeressége esetén több mint valószínű, hogy elsősorban az amerikai állampolgárokat részesítik előnyben a vakcina piacra bocsátásakor.
Egy harmadik esetben pedig a Pfizer nevű gyógyszeróriás munkálkodik egy SARS-CoV-2 elleni védőoltáson, amely a német BioNtech nevű céggel közösen tervezi felgyorsítani az előállítási folyamatot, még a hatékonysági teszt eredményei előtt. A Pfizer szerint, ha sikeresnek bizonyul a szintén RNA-alapú védőoltás, akkor 2020 végére már 10-20 millió adag is készen állhat belőle.
Továbbra is aktuális tehát a kérdés: vajon kik kapják majd az első 10-20 millió vakcinát?
A sorozat előző része itt olvasható:
