Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

Dollár
365,76 Ft
Euró
390,96 Ft
Font
458,00 Ft
Bitcoin
61,413 $

Csupán szemfényvesztés lenne a milliárdosok jótékonykodása? Egy milliomos szerint igen

A Gravity Payments vezérigazgatója, Dan Price szerint a milliárdosok valójában a töredékét fordítják jótékony célokra annak, amit akkor fizetnének, ha a munkásosztályhoz hasonló adóterhek illetnék őket.

Külföld

Kolláth Benjámin

Szerkesztő

Dan Price, aki azzal került be pár éve a hírekbe, hogy cége alkalmazottainak bérét évi 70 ezer dollárra (kb. húszmillió forint) emelte, úgy gondolja, az, hogy a gazdagokat adakozásaik után „diadalittas cikkekkel, róluk elnevezett kórházakkal és hatalmas adóleírásokkal” jutalmazzák, „a kapitalizmus egyik legnagyobb PR-szemfényvesztése.”

A bankkártyaadatokat feldolgozó Gravity Payments vezérigazgatója Twitteren szállt bele Amerika elitjébe, mondván, az átlag milliárdos kevesebbet költ jótékony célokra arányosan, mint amennyit egy átlagos szegényebb ember. Soron kívül Országszerte akadozott a Vodafone és a Digi szolgáltatása is kedden

Price bizonyítékként 2020 legnagyobb adományainak listáját hozta fel, melyen többek között az Amazon alapítója, Jeff Bezos is megtalálható. A legnépszerűbb kritika szerint a milliárdosok vagyona hatalmasat nőtt a járvány alatt és ezalatt csak töredékét adták el vagyonuknak.

A MarketWatchnak nyilatkozó cégvezető elmondta, azért akarta erre felhívni a figyelmet, mert Washington államban a vagyonadó bevezetéséről tárgyal a törvényhozás, mely az egymilliárd dollár feletti vagyonú személyekre vonatkozna.

Price szerint a leggyakoribb kritika, amit a beterjesztéssel kapcsolatban hallott, hogy a gazdagoknak nem kellene adóznia, mert folyamatosan adakoznak: „A valóság az, hogy amit jótékony célokra fordítanak, töredéke annak, amit akkor fizetnének, ha úgy adóznának, mint a munkásosztály.”

Price rámutatott, hogy Washington államban a gazdagokra 3, a szegényekre 18%-os jövedelemadó vonatkozik: „Szerintem a milliárdosok több okból is adakoznak, de egyértelmű, hogy annak a pénznek az eladakozásával, amit a párnahuzatban tartanak, sokkal meredekebb számlákat kerülnek el, amik befizetésével viszont rendszerszintű problémákat oldhatnánk meg.”

Nehéz pontosan kiszámolni, mennyit költ valóban jótékony célokra egy milliárdos. Sokan nem nyilvánosan teszik ezt meg, és ha mégis, ekkor sem kell közzé tenniük, mennyit utaltak át.

A Chronicle of Philanthropy szerint 2020-ban Bezos adakozott a legtöbbet: Tízmilliárd dollárból megalapította a Bezos Earth Fundot, de ennek csak egy része ment valóban jótékony célokra, 791 millió dollárt osztottak szét különböző környezetvédelmi csoportok között. Emellett egy élelmiszerbank-hálózatnak is adott százmillió dollárt.

Bezos vagyona azonban az Institute for Policy Studies szerint tavaly novemberre már 188 milliárd dollárra nőtt, ezen számok alapján – melyek a részvénypiac változásai miatt folyamatosan változnak – nagyjából vagyona 0,47%-ától vált meg az Amazon alapítója.

A járvány alatt egyébként megnőtt a milliárdosoktól származó adományok összege, az 50 legbőkezűbb adakozó összesen 24,7 milliárd dollárt adott a járvány, a gazdasági válság és a rasszizmus elleni küzdelemre. Ez a szám 15,8 millió volt 2019-ben, így a válság ellenére is jelentősen nőtt az adakozási kedv.

Price cégét, a Gravityt is érzékenyen érintette a válság, a főleg kis- és középvállalkozókkal dolgozó vállalat bevételei 50%-ot estek, emiatt a leépítések elkerülése érdekében a vezérigazgató bércsökkentésben állapodott meg alkalmazottaival, de a kieső összegeket később visszafizették.

Price saját bérét is jelentősen csökkentette. Mint mondja, sokan jelezték neki, hogy ha nem tesz így, akkor most több pénze lenne adakozni, de szerinte „a világnak nincs szüksége újabb milliárdos jótevőre, mert túl régóta támaszkodunk rájuk és szerintem eddig nem nagyon vált be a dolog.”

Hozzátette: inkább olyan rendszert szeretne látni, amely igazságosabb és becsületesebb, olyan cégekkel, akik gondját viselik a dolgozóknak.

Nagy Márton az üzemanyagár-csökkenésről: megértette mindenki, mit szeretne a kormány

A nemzetgazdasági miniszter szerint nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy az üzemanyagárak visszakerüljenek a referenciaszinthez. Egyúttal megfontolandónak tartja, hogy a régiós átlagár helyett csak a szomszédos országokat vegyék alapul.