7 megválaszolatlan kérdés a koronavírusról
Napról napra többet tudunk meg a COVID-19 fertőzésről, ezzel együtt azonban egyre növekszik a bizonytalanság is.
Ha jobban belegondolunk, pár hónapja még szinte nem is tudtunk a koronavírus létezéséről, azóta viszont tudósok ezrei végzik a kutatásokat a járvány terjedéséről és emberek millióinak adatait elemzik annak érdekében, hogy minél több információt gyűjthessenek be a kórokozóról.
Még mindig a pandémia korai fázisában vagyunk és egy csomó kérdésre nem kaptunk válaszokat. Ahhoz, hogy legyőzhessük a koronavírust, a kutatóknak kell ezekre a problémákra megoldást találniuk, ezután térhetünk csak vissza a normalitásba.
1. Hány ember kaphatta el eddig a koronavírust?
Sokak számára a COVID-19 betegség tünetei olyanok, mintha egy közepes erősségű megfázást kaptak volna el. Mások egyszerűen észre sem veszik, hogy megfertőződtek. Néhány embernek viszont halálos ítéletnek számít a pozitív diagnózis. A hatóságok világszerte a kórházakból és az idősotthonokból, valamint a nyilvános tesztelések után érkező adatokat összesítik, azonban a koronavírus-betegek java része felderítetlen marad.
A WHO nem győzi hangsúlyozni a koronavírus-tesztek fontosságát. Minél több mintavételezés történik, annál pontosabban lehet megállapítani a járvány erősségének mértékét. Az Egyesült Királyságban mindenkit ellenőriznek, aki 65 év feletti és produkálja a tüneteket, de az egészségügyi dolgozókat és családjaikat, valamint az idősotthonok lakóit is automatikusan tesztelik. Ha a napi 100 ezer mintavételt meg is tudnák valósítani Nagy-Britanniában, még az sem adna reális képet a kórokozó valódi elterjedéséről.
Ha semmilyen tünet nem jelentkezett rajtunk, akkor az egyetlen módja annak, hogy megállapítsuk, elkaptuk-e korábban a fertőzést nem más, mint az antitest-teszt. Ez úgy történik, hogy vérvétel után a plazmában található antitestek számát figyelik és ha jelentős növekedést tapasztalnak, akkor valószínűsíthetően hordoztuk valamikor a kórokozót.
2. Ha már túlestünk a koronavírus-fertőzésen, meddig tarthat utána az immunitásunk?
Amint egy kórokozó bekerül a szervezetbe, az emberi test immunválasszal reagál, amely következtében antitestek keletkeznek. Ezek a rendkívül fontos sejtek arra szolgálnak, hogy a kártékony behatolót közömbösítsék. Ha már egyszer leküzdöttünk egy vírusos betegséget, akkor a szervezetünk megjegyzi őket – ezért lehet, hogy a bárányhimlőt csak egyszer kapjuk el életünk során. A kórokozók mutálódásai is közrejátszhatnak ebben – ezért lehetséges, hogy a megfázás évente kétszer, leggyakrabban tavasz elején és ősz végén dönthet le minket a lábunkról.
A koronavírus még nem volt köztünk huzamosabb ideig, ezért a kutatóknak meg kell ismerniük az immunválasszal kapcsolatos tulajdonságait. Még egyetlen tanulmány sem készült el az antitestekről, azonban érkeztek olyan jelentések, miszerint az egyszer már pozitív koronavírus-tesztet produkáló egyének másodszorra is elkapták a vírust.
3. Mennyi lehet a tünetmentes emberek száma?
Amíg vannak, akik súlyos légzőszervi panaszokban szenvednek és kétoldali tüdőgyulladás alakul ki a szervezetükben, addig másokon nem jelentkeznek semmilyen tünetek. Az viszont, hogy az utóbbiak milyen arányban lehetnek, továbbra is rejtély maradt.
Az Eurosurveillance lapban megjelent tanulmány szerint a tünetmentesek a teljes fertőzöttek akár 17,9%-át tehetik ki, erre pedig a Diamond Princess óceánjárón történt tömeges koronavírusos esetek után jöttek rá. Egy másik kutatásban azonban, amelyet a Science magazinban tettek közzé, 86%-ra becslik a nem regisztrált, aszimptomatikus betegek számát. Az egyetlen módszere a pontos meghatározásnak az antitestes tesztelés lenne, ez viszont egyrészt drága, másrészt pedig jelenleg szinte elérhetetlen.
4. Miért lesznek néhányan sokkal betegebbek?
A JAMA Internal Medicine lapban közzétett tanulmányban arról olvashatunk, hogy 201 páciens vizsgálata alapján az életkor volt a legjelentősebb tényező az akut légzőszervi panaszok kialakulásában, valamint az elhalálozás szempontjából egyaránt. Ennek ellenére fiatalok ugyanúgy súlyos tüneteket produkáltak anélkül, hogy bármilyen korábbi betegségeik lettek volna.
A The Lancet folyóiratban megjelent kutatás szerint a 60 év alatti embereknél a halálozási ráta 1,4%, míg a 60 év feletti korosztálynál már 4,5%. Bár nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy idősebb ember hamarabb halhat bele a koronavírus-fertőzés komplikációiba, nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy egy fiatalabb személy ne lenne veszélyeztetett. A hajlamosság tehát változó, újabban pedig olyan hírek is napvilágot láttak, melyek szerint a dohányzók ellenállóbbak lehetnek a COVID-19 kórokozójával szemben.
5. Milyen hosszú távú hatása lehet a koronavírusnak?
A kórokozó a tüdőn kívül megtámadhatja az agyat, a szívet és a többi belső szervet is. A COVID-19 fertőzést túlélő 70 páciens közül 66-nál mutattak ki a CT-vizsgálatok jelentős visszamaradt tüdősérüléseket – számolt be róla a Radiology újság. Egy másik, a kínai Vuhanban készült tanulmányban arról írtak, hogy 214 beteg esetében 36,4%-uknál neurológiai panaszok jelentkeztek, úgymint erős fejfájás, szédülés és hallucinációk, az viszont egyelőre nem világos, mely tünetek húzódhattak el.
Több esetben agyvérzést is okozott a koronavírus. A tudósok azt feltételezik, hogy a kórokozó a véráramba kerülve az emberi testet hamis immunválaszra késztetheti, amely túlzott mennyiségben állíthatja elő a vér alvadásáért felelős anyagokat, ennek következményeképpen pedig sok apró vérrög keletkezhet az erekben. Ezek a vérrögök később a szívbe vagy az agyba eljutva stroke-ot vagy szívinfarktust okozhatnak.
6. Lesz-e második hullám?
Több országban fázisokra bontották az enyhítéseket – ez alól Magyarország sem kivétel. Hazánkban május 4-től lép érvénybe a második szakasz, amely során a szabályozások lazítására számíthatunk. A kutatók azonban figyelmeztetnek, nem szabad eltúlozni az optimizmusunkat, mivel a járvány csillapodása nem jelenti azt, hogy a koronavírus eltűnik majd a Földről.
Az Egyesült Államok egyik vezető epidemiológusa, Anthony Fauci szerint elkerülhetetlen a második fertőzési hullám. Mások úgy vélik, a pandémia akár két évig is eltarthat és több fázisban söpörhet végig a világon. Ezt az 1918-as spanyolnátha-járvány tapasztalatai alapján gondolják, akkor ugyanis összesen három hullámban pusztított az influenzát okozó kórokozó.
Bármilyen pontos modellekkel is rendelkeznek a tudósok, nagyon nehéz megmondani, mikor érkezhet a következő hullám és milyen következményei lehetnek az esetleges újrafertőződéseknek.
7. Hogyan terjeszthetik a gyerekek a fertőzést?
Kérdéses maradt, hogy mennyire lenne jó döntés visszaengedni a gyerekeket az iskolába, mivel senki sem tudja, milyen szerepet játszhatnak a koronavírus terjedésében. Mivel a fiataloknál nagyobb az esélye a tünetmentességnek, így a gyerekek a kórokozó tömeges fertőzőbázisává is válhatnának.
A megfázás és az influenza esetében már tudjuk, hogy a fiatalok hamarabb terjeszthetik szét a betegségeket okozó vírusokat, azonban a kórházakban fekvő betegek nagy része még mindig a felnőtt korosztályhoz tartozik. A kínai tanulmányok szerint a gyerekeket csak nagyon ritkán diagnosztizálják a koronavírussal, ami azt jelenti, hogy lehet valamilyen közük a fertőzés terjedéséhez. Ugyanaz a helyzet azonban ennél a problémánál is: rövid ideje zajlik a pandémia, így a kutatások száma sem mérvadó egyelőre.
Az orvosoknak néha súlyos döntéseket kell hozniuk:
