Kormánystratégia miatt szorulhat ki az Aldi és a Lidl Magyarországról
Nemzetgazdasági stratégiai alapon kezdődhet meg a nem magyar tulajdoni többségű kiskereskedelmek, vagyis az Aldi, a Lidl és a Penny kiszorítása.
Tíz évvel ezelőtt a kormány négy területen, az energiaszektorban, a bankszektorban, a médiában és a kiskereskedelemben tűzte ki célul a magyar tulajdoni többség elérését. A Gazdasági Évnyitón Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, hogy ennek a nemzetgazdsági stratégiának a teljesítése nem sikerült maradéktalanul, bár csak egyetlen területen maradtak el a várt változások.
A Pénzcentrum összefoglalójából kiderül, hogy a miniszterelnök azt gondolja, hogy a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar sikeressége múlik azon, hogy a kereskedők milyen mértékben fogadják be az ő termékeiket, és ennek támogatásául szükséges elérni a többségi magyar tulajdont az említett területeken.
A G7 szerint az elmúlt évtizedben az érintett terület irányítói inkább foglalkoznak a külföldi láncok adminisztratív visszaszorításával, mintsem azzal, hogy fejlesszék a magyar üzletek versenyképességét. Erre lehet példa a különadó és a kudarcba fulladt vasárnapi boltzár is, a külföldi diszkontáruház-láncok azonban mégsem tűnnek úgy, mintha megviselné őket a kormány ostroma, hiszen a magyar háztartások továbbra is a Lidlt, az Adlit, és a Pennyt részesítik előnyben.
Az ország irányítása úgy tűnik, nem hagyja el a témát, Lázár János mezőhegyesi ménesbirtokért felelős kormánybiztos az év végén megrendezett konferencián szó szerint kimondta, hogy a kormány jövőbeli tervei között szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása, amihez nyíltan protekcionista politikát fognak folytatni, idézte fel a Pénzcentrum.
A német hátterű diszkontáruházak 2016-ban négyszeres forgalmat generáltak, mint a magyar üzletláncok, és az azóta eltelt három évben még inkább elvonták a vásárlókat a hazai tulajdonban lévő boltoktól, jelenleg körülbelül hatszoros a különbség.
A lap azt is leírja, hogy a diszkontok három évvel ezelőtt körülbelül 2,5-szer fizettek többet a munkavállalóiknak, mint a magyar üzletek, azóta azonban utóbbiak kicsit javítottak a teljesítményükön, és most már csak a kétszeresét keresi, aki az előbbinél dolgozik, ami persze még mindig óriási különbséget jelent.
Fogyasztói szempontból viszont leginkább az a fontos, amit egy szubjektív felméréssel állapítottak meg, mégpedig, hogy míg az Aldiban vagy a Lidlben egy szokásos heti nagybevásárlás 15-16 ezer forintot ér, addig a Prímában 18 ezer forintot is ott hagyhatunk, ezek alapján tehát 14%-al drágább a magyar lánc, mint a német diszkontok. Ez azt jelentheti, hogy ha a kormány elüldözik a magyar piacról a háztartások kedvenc szereplőit, akkor a vevők, vagyis a lakosság jár rosszul, hiszen kénytelen lesz magasabb áron beszerezni a termékeket.
