A Science folyóiratban megjelent tanulmány szerint ez a felfedezés több mint 3000 évvel tolja vissza a kórokozó ismert genetikai történetét, és azt bizonyítja, hogy a treponemális betegségek jóval az európai érintkezés előtt jelen voltak az amerikai kontinensen.

A Sabana de Bogotá térségében talált maradványok egy sziklamenedékből kerültek elő, és a kutatók szerint a lelet új fejezetet nyit a fertőző betegségek evolúciójának megértésében. Lars Fehren‑Schmitz, a Kaliforniai Egyetem, Santa Cruz genetikus kutatója: „Eredményeink megmutatják, hogy a paleogenomika egyedülálló lehetőséget kínál a fajok evolúciójának és a múltbeli, illetve jelenkori közösségeket érintő egészségügyi kockázatok megértésére.”

Mit okoz a Treponema pallidum?

A Treponema pallidum ma három közeli alfajban létezik, amelyek különböző betegségeket okoznak: a szifiliszt, a yaws‑t és a bejelt. A negyedik treponemális betegség, a pinta, egy másik, kevéssé ismert kórokozóhoz köthető, aminek teljes genomját még soha nem sikerült visszanyerni. A kutatók szerint a most azonosított ősi baktérium egyik modern formával sem egyezik meg, és a törzs nagyon korán vált le a Treponema pallidum evolúciós fájáról.

Anna‑Sapfo Malaspinas, a Lausanne-i Egyetem és a SIB Swiss Institute of Bioinformatics kutatója így nyilatkozott: „Az egyik lehetőség az, hogy a pinta kórokozójának egy ősi formáját azonosítottuk, amelyről nagyon keveset tudunk, de amely Közép- és Dél-Amerikában endemikus, és a bőrre lokalizálódó tüneteket okoz. Jelenleg ezt nem tudjuk bizonyítani, de érdemes tovább vizsgálni.”

A genetikai elemzés alapján az ősi törzs mintegy 13 700 éve vált el a többi Treponema‑vonaltól, míg a ma ismert három alfaj csak kb. 6000 éve különült el egymástól. Ez azt jelzi, hogy a treponemális betegségek sokkal változatosabbak voltak a távoli múltban, mint korábban gondolták – írja a Science Daily.

Elizabeth Nelson, az SMU molekuláris antropológusa így fogalmazott: „A jelenlegi genomikai bizonyítékok – beleértve az általunk bemutatott genomot is – nem oldják meg a régi vitát arról, honnan erednek maguk a betegségtípusok, de azt igen, hogy a treponemális kórokozók hosszú evolúciós története már több ezer évvel korábban diverzifikálódott az amerikai kontinensen, mint eddig tudtuk.”

Véletlen felfedezés a több milliárd DNS‑töredék között

A kutatók eredetileg az emberi populációtörténetet vizsgálták, és 1,5 milliárd DNS‑töredéket szekvenáltak – jóval többet, mint egy átlagos vizsgálat során. A Treponema pallidum jelenlétét két különböző intézmény kutatói is észrevették a rutinellenőrzések során, majd közös vizsgálatba kezdtek.

Bár a bakteriális DNS csak nagyon kis arányban volt jelen, a nagy mennyiségű adat lehetővé tette a teljes genom rekonstruálását. A csontvázon nem voltak látható jelei fertőzésnek, és a kutatók egy sípcsontból vettek mintát – ez ritka, mivel a legtöbb ősi treponemális genomot fog- vagy csontelváltozásokból nyerik.

Davide Bozzi, a Lausanne-i Egyetem kutatója így fogalmazott: „Eredményeink több ezer évvel, akár több mint 10 000 évvel tolják vissza a T. pallidum és az ember kapcsolatának kezdetét, egészen a késő pleisztocénig.”

Miért fontos mindez ma?

A kutatók szerint a fertőző betegségek múltbeli evolúciójának feltárása segíthet megérteni, hogyan változhatnak a jövőben, és milyen kockázatokat jelenthetnek a modern társadalmak számára. A publikálás előtt a kutatócsoport a felfedezést megosztotta a kolumbiai közösségekkel, mivel a lelet az ország orvosi és kulturális történetének fontos része.

Miguel Delgado, az Universidad Nacional de La Plata régésze: „Ez a folyamat elengedhetetlen volt, mert az eredmények mélyen kapcsolódnak Kolumbia orvosi és kulturális történetéhez. A tudósokkal, diákokkal és őslakos, illetve nem őslakos közösségekkel való együttműködés biztosítja, hogy az eredmények etikus módon, a helyi közösségekkel partnerségben kerüljenek bemutatásra és értelmezésre.”