Drámai fordulatot vett a közel-keleti feszültség, miután Donald Trump határozott hangvételű ultimátumot intézett Irán felé a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros megnyitásával kapcsolatban.

Az amerikai elnök közösségi oldalán közzétett bejegyzésében 48 órás határidőt szabott, és súlyos katonai következményeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha Teherán nem tesz eleget a követelésnek.

Betelt a pohár

„Ha Irán nem nyitja meg teljesen, fenyegetés nélkül a Hormuzi-szorost 48 órán belül ettől az időponttól számítva, az Amerikai Egyesült Államok csapást mér és megsemmisíti a különböző erőműveiket, kezdve a legnagyobbal!”

A New York Post cikke szerint a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalának számító szoros – amelyen keresztül a globális olajexport mintegy ötöde halad át – lezárása komoly hatással van a nemzetközi piacokra, amit az is jelez, hogy az olajárak meredeken emelkedtek az elmúlt időszakban.

Irán a növekvő energiaárakat stratégiai nyomásgyakorlásként értelmezi, miközben a helyzet egyre inkább globális gazdasági kockázattá válik.

Teherán gyorsan reagált

Teherán gyorsan reagált a fenyegetésre, és egyértelművé tette, egy esetleges támadás nem maradna válasz nélkül. „Ha Irán üzemanyag- és energia-infrastruktúráját az ellenség támadja, az Egyesült Államok és az izraeli entitás összes energia-, informatikai és sótalanító létesítménye a régióban célponttá válik.”

Trump egy másik bejegyzésében tovább fokozta a retorikát, amikor azt állította: „Az Egyesült Államok letörölte Iránt a térképről, és mégis az ő könnyűsúlyú elemzőjük, David Sanger azt mondja, hogy nem értem el a saját céljaimat. De igen, és hetekkel a tervezett előtt.”

„A vezetésük eltűnt, a haditengerészetük és a légierőjük halott, egyáltalán nincs védelmük, és megállapodást akarnak kötni. Én nem! Hetekkel előrébb tartunk az ütemtervnél. Ahogy az inkompetens választási tudósításuk rólam, a bukott New York Times mindig téved.”

Nem lehet tűzszünet

Az amerikai elnök azt is jelezte, hogy nem érdekli egy esetleges tűzszünet lehetősége, és szerinte a konfliktusban elszenvedett károk olyan mértékűek, hogy Iránnak akár egy évtizedbe is telhet a helyreállítás. Emellett bírálta Iránt a szoros „eltömítése” miatt, valamint a NATO-t is, amiért szerinte nem mutatott „bátorságot” a helyzet kezelésében.

Washington nem zárta ki a további katonai lépések lehetőségét sem, beleértve akár szárazföldi műveletek elindítását az iráni partvidéken vagy a stratégiai jelentőségű Kharg-sziget térségében, ami tovább növelheti a konfliktus kiszélesedésének kockázatát.