A nők egyéni kockázati szintjéhez igazított szűrés ugyanis biztonságosabbnak és hatékonyabbnak bizonyult, mint az évenkénti, mindenki számára egységes mammográfia. A WISDOM tanulmány első fázisában 46 000 amerikai nő vett részt, és az eredmények azt mutatják, hogy a személyre szabott szűrés nem növelte a késői stádiumú daganatok arányát, miközben csökkentette a felesleges vizsgálatok számát, és pontosabban célozta meg a valóban veszélyeztetett csoportokat.

A kutatás koordinációját a Kaliforniai Egyetem, San Francisco (UCSF) végezte, és a tanulmány egyértelműen jelzi: a jövőben a kor alapú szűrés helyett átfogó kockázatértékelésre épülő rendszer válthatja fel a jelenlegi gyakorlatot. A tanulmány szerint a nők 89%-a, akik maguk választhattak szűrési stratégiát, a kockázatalapú modellt részesítette előnyben.

A tanulmány egyik társszerzője, Jeffrey A. Tice: „Az erőforrások átcsoportosítása az alacsonyabb kockázatú nőktől a magasabb kockázatúak felé hatékony és eredményes megközelítés a mellrák szűrésére és megelőzésére.” – idézi a lap.

A genetikai vizsgálatok szerepe jóval nagyobb, mint eddig hittük

A WISDOM program 2016-os indulása óta már több mint 80 000 nőt vont be, és a kutatók az utóbbi időben már 30 éves kortól is vizsgálnak résztvevőket, hogy időben azonosítsák azokat, akik öröklött genetikai variánsok miatt nagyobb kockázatnak vannak kitéve.

A kutatás egyik legmeglepőbb eredménye, hogy a magas kockázatot jelentő genetikai variánst hordozó nők 30%-ának nem volt családi érintettsége, vagyis a jelenlegi irányelvek alapján sokan közülük nem is jogosultak genetikai tesztre. A vizsgálat nemcsak a jól ismert BRCA1 és BRCA2 mutációkat elemezte, hanem kisebb DNS‑változásokat is, amelyekből poligén kockázati pontszám állítható össze. Ennek köszönhetően a résztvevők 12–14%-át új kockázati kategóriába sorolták át.

A tanulmány társszerzője, Allison S. Fiscalini: „Ez az egyik első olyan kutatás, amely minden nő számára felajánlja a genetikai vizsgálatot, függetlenül a családi kórelőzménytől. Ha ezt egy átfogó kockázatértékelés részeként alkalmazzuk, az valódi hatással lehet a szűrés és a megelőzés biztonságának és hatékonyságának javítására.”

Mi következik?

A kutatók jelenleg a WISDOM 2.0 fázisát végzik, amelynek célja még pontosabban azonosítani azokat a nőket, akiknél nagyobb eséllyel alakulhat ki agresszív mellrák, és számukra egyénre szabott szűrési és megelőzési stratégiákat kidolgozni.

A kutatásban több amerikai és nemzetközi intézmény is részt vesz, köztük a UC Los Angeles, UC Irvine, UC San Diego, Chicagói Egyetem, Weill Cornell Medicine, valamint a Karolinska Institutet.