A vizsgálat szerint ugyanis az emberiség már 40 ezer évvel korábban is alkalmazhatott olyan komplex és tudatosan kialakított jelrendszereket, amelyek az írás előfutárainak tekinthetők. A nemzetközi kutatócsoportot Christian Bentz nyelvész, a Saarlandi Egyetem professzora, valamint Ewa Dutkiewicz régész, a berlini Museum für Vor- und Frühgeschichte szakembere vezette.

Több mint 3000 bevésett jelet elemeztek 260 őskori tárgyon, amelyek 34 000 és 45 000 év közé datálhatók. A tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban jelenik meg.

A vizsgált tárgyak között szerepel egy mamutagyarból faragott apró mamutfigura a Vogelherd-barlangból, amelyet keresztek és pontok sora díszít, valamint az úgynevezett Adorant, egy mamutagyar-lemez a Geißenklösterle-barlangból, amely egy oroszlán-ember hibrid alakot ábrázol, és szintén pontokkal, bevágásokkal jelölt. A Hohlenstein-Stadel-barlangból előkerült Oroszlánember-szobor karján pedig egyenletes távolságban elhelyezkedő bevágások láthatók. A leletek többségét a Németország délnyugati részén található Sváb-Alb barlangjaiban fedezték fel.

Dekoratív elemek vagy véletlenszerű karcolások

A kutatók hangsúlyozzák, ezek a jelek nem pusztán dekoratív elemek vagy véletlenszerű karcolások. Dutkiewicz szerint a Sváb-Alb kiemelkedő jelentőségű térség az ilyen felfedezések szempontjából, ugyanakkor máshol Európában is találtak hasonló tárgyakat. Mint mondta: „Countless tools and sculptures from the Palaeolithic, or the Old Stone Age, bear intentional sign sequences.”

A kutatásról beszámoló Metro cikke szerint a leletek jóval megelőzik az összes ismert írásrendszert, és abból az időszakból származnak, amikor a Homo sapiens Európában terjedt, és találkozott a neandervölgyiekkel. A cikk részletezi, hogy a kutatók nem a jelek konkrét jelentésének megfejtésére törekedtek, hanem mérhető tulajdonságokat – például gyakoriságot és ismétlődést – vizsgáltak.

Voltak meglepetések bőven

A kutatás egyik legmeglepőbb eredménye az volt, hogy statisztikai szempontból feltűnő hasonlóság mutatkozott a paleolitikus jelek és a proto-ékrás között, amely Mezopotámiában jelent meg i. e. 3000 körül. A hasonlóság a kutatókat is meglepte. A kutatók adatbázisba rendezték a jelcsoportokat, majd statisztikai modellezést és gépi tanulási módszereket alkalmaztak.

Dutkiewicz arra is felhívta a figyelmet, hogy anatómiai és kognitív szempontból a paleolit emberek hasonló képességekkel rendelkeztek, mint a mai emberek.

A kutatás nem ad végső választ arra, mit jelentettek pontosan ezek a kőkorszaki jelek, ám azt sugallja, hogy jóval az ismert írásrendszerek megjelenése előtt az ember már kifinomult módszereket dolgozott ki a tudás rögzítésére és továbbadására. Ha az eredményeket a tudományos közösség is megerősíti, az alapjaiban írhatja át az írás eredetéről alkotott eddigi elképzeléseinket.