A brit-francia fejlesztésű szuperszonikus repülőgép nemcsak technológiai csoda volt, hanem a transzatlanti légiközlekedés aranykorának szimbóluma is, amely forradalmasította az utazást London és New York között. Az ikonikus, lehajtható orrkúp még ma is az egyik legkönnyebben felismerhető repülőgéppé teszi a Concorde-ot, ami valódi brit büszkeség.

„A Concorde utasszállító repülőgép akár 2 179 km/h sebességet is elérhetett, ami kétszerese a hangsebességnek.” Ennek köszönhetően a London–New York útvonalat mindössze három és fél óra alatt teljesítette, szemben a mai 7–10 órás repülési idővel. A rekordot 1996. február 7-én állította fel, amikor a gép 2 óra 52 perc 59 másodperc alatt repülte át az Atlanti-óceánt – ezt azóta sem sikerült megdönteni.

A Concorde történetének egyik legismertebb pillanata 1985-ben történt, amikor Phil Collins a Live Aid koncert két helyszínén lépett fel ugyanazon a napon: előbb a londoni Wembley Stadionban, majd néhány órával később Philadelphiában – mindezt a Concorde segítségével. Ez az eset jól példázza, milyen egyedülálló lehetőségeket kínált a gép a szuperszonikus sebesség révén.

A Concorde visszavonulását több tényező okozta: a magas üzemeltetési költségek, a csökkenő utasszám, valamint a 2000-es Air France-baleset, amely komoly bizalomvesztést eredményezett. Azóta egyetlen utasszállító sem próbálta meg újra a szuperszonikus repülést az Atlanti-óceán felett – egészen mostanáig – írja az Express.

A Boom Supersonic nevű amerikai vállalat jelenleg teszteli az Overture nevű új szuperszonikus gépet, ami a tervek szerint 2029-től közlekedhet London és New York között, és az utat 3 óra 40 perc alatt teljesítené. A gép 60–80 utast szállíthatna, és a Boom állítása szerint már 130 megrendelést és előrendelést kaptak nagy légitársaságoktól. A visszatérés lehetősége egyre valóságosabb, különösen annak fényében, hogy az Egyesült Államok 2025 júniusában feloldotta a szuperszonikus repülésre vonatkozó tilalmat szárazföld felett.