A kisfiú a brit Knowle (Bristol) városrészben élt, és halála országos figyelmet irányított a ritka, de súlyos Kawasaki‑kórra, ami már 7 hónapos korában diagnosztizáltak nála. Hudson csecsemőként influenzaszerű tüneteket mutatott, és szülei akkor már érezték, hogy „valami nincs rendben”.

A vizsgálatok végül Kawasaki‑kórt állapítottak meg, amely az erek gyulladásával jár, és súlyos esetben a szív vérellátását is veszélyeztetheti. A kisfiú élete végéig gyógyszerekre szorult: aszpirint és véralvadásgátlót kapott, hogy csökkentsék a vérrögképződés kockázatát.

A család elmondása szerint Hudson a diagnózis ellenére boldog, aktív kisfiú volt. Édesapja, Damien Martin így emlékezett rá:„A képek vagy videók alapján soha nem mondanád meg, hogy bármi baja volt. Mindenről visszapattant. Imádott mászni, táncolni, zenélni, igazi kis fenegyerek volt.”

Édesanyja, Natalie Smith hozzátette: „Mindig mindent egyedül akart csinálni – felmászott a legmagasabb csúszdákra, állandóan ugrált, és hatalmas személyisége volt. Tele volt élettel.”

Mindent meg kellett tanulniuk

A szülőknek meg kellett tanulniuk az otthoni injekciózást, a vérszint ellenőrzését, sőt az újraélesztést is – utóbbit Natalie tragikus módon kénytelen volt alkalmazni azon a végzetes januári napon. Hudson játszott a földszinten, amikor hirtelen rosszul lett. Megpróbált felmenni az emeletre, hogy segítséget kérjen, de összeesett.

A mentők több mint egy órán át küzdöttek az életéért. Damien így fogalmazott: „Mind abszolúte mindent megtettek. A szíve egyszerűen nem indult újra.” A családot testvérei – a 22 éves Kieran, valamint a 9 éves ikrek, Ashton és Preston – is gyászolják. Damien arról is beszélt, hogy fiuk jelenleg a bristoli kórház „Rainbow Room” helyiségében van: „Minden nap meglátogatjuk. A házunk most olyan csendes.”

A szülők szeretnék, ha Hudson története segítene felhívni a figyelmet a Kawasaki‑kórra, amelyet gyakran összetévesztenek más betegségekkel. A kisfiút csecsemőkorában először kanyaróra gyanakodva vizsgálták, és csak később merült fel a Kawasaki‑kór lehetősége. Mivel nincs egyetlen specifikus teszt, az orvosok kizárásos alapon diagnosztizálnak.

Egyre csak rosszabbul lett

„Nap mint nap egyre rosszabbul lett, végül már csak feküdt az ágyban, és nem mozdult. Csak vért vettek, teszteket csináltak, mást nem tudtak tenni.” Natalie szerint a diagnózis késlekedett, mert Hudsonnak csak három napig volt láza, miközben a Kawasaki‑kórt általában öt nap után állapítják meg. Egy orvos végül így szólt: „Minden tünete megvan, miért nem kezelték Kawasaki‑kórra?”

Hudson két alkalommal kapott intravénás immunglobulin‑kezelést (IVIG), valamint infliximabot. Állapota lassan javult, de a véreredményei továbbra is kórosak maradtak. Damien így emlékezett vissza: „A számai nem mentek vissza arra a szintre, ahol lenniük kellett volna. Még ha jobban is volt, ébredt, mozgott, evett, az orvosok minden nap rossz hírekkel jöttek, és azt mondták, nincs mit tenni.”

A kisfiú végül 5 hét után, 2024 októberében hagyhatta el a kórházat, ám a Kawasaki‑kór súlyosan károsította a koszorúereit. Natalie szerint: „Annyira kitágultak a Kawasaki miatt, hogy ő az egyik legritkább eset – senkinek sem voltak ilyen nagyok. A szíve erős volt, de az artériák nagyon rossz állapotban voltak.”

A szívátültetés lehetősége is felmerült

A családot kardiológusok és országos szakértők követték, még a Great Ormond Street Hospital is részt vett a konzultációkban. A szívátültetés lehetősége is felmerült, de mivel Hudson szívizomzata jól működött, végül nem tartották indokoltnak. A kisfiú halála után Southamptonban végeztek boncolást, ám a szülők szerint akár egy év is eltelhet, mire teljes eredményt kapnak. „Nem tudjuk, mi történt. Lehetett vérrög, lehetett repedés – nem tudjuk. Ez a legnehezebb.”

A szülők arra kérik a családokat, hogy bízzanak az ösztöneikben, és ragaszkodjanak további vizsgálatokhoz, ha valami nem stimmel. „Két alkalommal is majdnem hazaküldték, és csak azért nem, mert megkérdeztem: biztosak benne? Valami nincs rendben.”

A család GoFundMe‑oldalt hozott létre a temetés költségeire; a fennmaradó összeget Kawasaki‑kórral foglalkozó szervezeteknek adományozzák. Már több mint 9000 font gyűlt össze. Damien elmondta, hogy küldetésének tekinti a figyelemfelhívást, különösen azért, mert január a „Kawasaki hónap”, és január 26. a Kawasaki‑kór nemzetközi figyelemfelhívó napja.