1901 óta ez volt a legforróbb nyár
Egy rendkívül forró nyáron vagyunk túl, és a globális felmelegedés miatt a következő nyarak még forróbbak lehetnek.
Fotó: Unsplash/Vivek DoshiAzok, akik igazi nyarat akartak, megkapták, talán többet is, mint szerettek volna. Egyrészt hamarabb jött az idei nyár, majd a csapadékosabb időszak után sorra jelentették be a hőségriadókat, amik sokáig velünk maradtak.
Ezelőtt senki nem élhetett át hasonlót Magyarországon, így mindenki számára újdonság volt ez a hosszan tartó forróság. Nagy valószínűség szerint hozzá kell szoknunk a kiugróan magas hőmérséklethez, és jövőre még több rekord dőlhet meg.
Sokszor még az éjszakák is forróak voltak, hiába ment le a Nap. Számos hajnali melegrekord dőlt meg ezen a nyáron, olyanok is, amikre nem számíthattunk, de ezek után semmi sem okozhat meglepetést.
1901 óta nem volt ilyen meleg
Az idei nyár volt a legmelegebb a mérések kezdete, 1901 óta, az évszak középhőmérséklete országos átlagban 2,7 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti évek átlagát – közölte a HungaroMet Zrt. csütörtökön a Facebook-oldalán.
Méréseik adatait elemezve azt írták, a nyár középhőmérséklete országosan 23,5 Celsius-fok volt, 2,7 fokkal magasabb az 1991-2020-as évek 20,8 fokos átlagánál. A nyári középhőmérséklet 0,76 fokkal haladta meg az eddigi legmelegebb, 2022-es nyár hőmérsékletét.
Mindhárom hónap melegebb volt az átlagosnál: a június 1,8 fokkal, a július 3,0 fokkal, míg az augusztus 3,4 fokkal haladta meg az 1991-2020-as évek átlagát. A június az ötödik, az augusztus a második legmelegebb lett, míg a július a legforróbb volt a 20. század eleje óta.
Két nagyon forró hónapunk is volt
A július és az augusztus egyformán meleg volt 24,53 Celsius-fokos középhőmérséklettel, aminél csak az 1992-es augusztusa volt forróbb 1901 óta, akkor ez 24,54 Celsius-foknak adódott.
A nyár középhőmérséklete az ország legnagyobb részén, síkvidéken 23-25 fok között alakult, de a Dél-Alföldön többfelé a 25 fokot is meghaladta, míg 20 fok alatti értékek csak az Északi-középhegyég magasabb hegyein fordultak elő.
Az elemzés szerint az évszak csapadékösszege az előzetes adatok alapján országos átlagban 130,1 milliméter volt, ami az 1991-2020 közötti évek 203,1 milliméteres átlagának csupán 64 százaléka. A júniusi csapadék még 15 százalékkal meghaladta az átlagot, majd a július 69 százalékkal, az augusztus 58 százalékkal elmaradt a szokásostól.
Sokszor kibírhatatlan volt a meleg
Országos átlagban a július a hetedik, az augusztus a kilencedik legszárazabb volt a 20. század eleje óta. A július-augusztusi kéthavi csapadékösszeg országosan mindössze 47,2 milliméter volt, aminél kisebb érték csak 1992. július-augusztusban fordult elő, amikor 46,0 millimétert regisztráltak, viszont idén a két hónap átlaghőmérséklete 1,5 fokkal magasabb volt, mint 1992-ben, ami súlyosabb aszályt eredményezett.
A legcsapadékosabb területek az északi országrészben, valamint az Észak-Dunántúlon voltak, helyenként 200 millimétert meghaladó csapadékkal, aminek a jelentős része még júniusban hullott.
A Dunántúl keleti részén és az Alföld déli felén nagy területen 100 milliméter alatt maradt az évszak csapadékösszege, és néhány állomáson a 60 millimétert sem érte el. A Dél-Dunántúlon és a Duna-Tisza közén kisebb körzetekben a 2024-es nyár a legszárazabb nyár volt 1901 óta.
A meteorológiai szolgálat az idei nyár rekordjairól közölte, hogy a legmagasabb nappali hőmérsékletet július 16-án Kelebián mérték, 41,6 fokot, a nyár legalacsonyabb hőmérsékletét pedig Zabarban június 15-én, 5,7 fokot.
Nyáron a legtöbb csapadékot, 293,1 milliméret a Bükkben, Jávorkúton regisztrálták, a legkevesebbet – 50,8 milliméternyit – Békéssámsonon. Egy nap alatt a legtöbb csapadék Tiszabercelen esett: június 22-én 127,2 milliméternyi.
Liner/MTI
