Kim Dzsongun 15 évre kényszermunkatáborba küldi azokat, akik K-popot csempésznek az országba
A dél-koreai zenék, filmek és drámák meghódítják az észak-koreai fiatalok szívét, befolyásukat azonban fenyegetésnek tekintik a rezsimben Kim társadalom feletti hatalmára nézve.
Kim Dzsongun „ördögi ráknak” nevezte a K-popot, amely megrontja a fiatal észak-koreaiak „öltözködését, frizuráját, beszédét, és viselkedését”. Állami médiája arra figyelmeztetett, hogy ha nem ellenőrzik, akkor Észak-Korea „ázott falként omlik majd össze”.
Miután világszerte hatalmas rajongótábort szerzett, a dél-koreai popkultúra veszélyes vizekre evezett: Észak-Koreába, ahol növekvő befolyása arra késztette a totalitárius állam vezetőjét, hogy új kultúrharcot hirdessen ellene. De még egy diktátornak is nehéz lehet visszatartani a K-pop áradatot.
Az elmúlt hónapokban alig telt el nap anélkül, hogy Kim vagy az állami média ne szidta volna az országában terjedő „antiszocialista és nem szocialista” hatásokat, különösen a dél-koreai filmeket, a drámákat és a K-pop videókat. Az irányítás visszaszerzésére tett pánikszerű kísérlet részeként Kim arra utasította kormányát, hogy nyomja el a kulturális inváziót.
A cenzúra minden, csak nem egy dühös diktátor hisztije. Mindez egy olyan időszakban történik, amikor a rezsim gazdasága hanyatlik, és a Nyugattal folytatott diplomáciai kapcsolatok megrekedtek, ami talán az ország fiataljait is fogékonyabbá teszi a külső befolyásra, és megkérdőjelezi Kim szilárd befolyását az észak-koreai társadalomra nézve.
Az észak-koreai állami propaganda Dél-Koreát sokáig koldusoktól hemzsegő valóságos pokolként írta le. Az először kazettákon és CD-ken becsempészett dél-koreai filmek révén az észak-koreai fiatalok megtudták, hogy míg ők az éhínség idején azért küzdöttek, hogy elegendő élelmet találjanak, addig délen az emberek fogyókúráznak. A dél-koreai szórakoztató műsorokat ma már pendrive-okon csempészik Kínából, melyek elrabolják az észak-koreai fiatalok szívét, akik zárt ajtók és drapériás ablakok mögött nézik őket.
A jelenlét annyira aggasztóvá vált, hogy Észak-Korea tavaly decemberben új törvényt hozott: a szöuli törvényhozók szerint, akiket a kormányzati hírszerzés tisztviselői tájékoztattak, és a Daily NK, egy szöuli székhelyű weboldal által kicsempészett belső észak-koreai dokumentumok szerint, a törvény 5 és 15 év közötti munkatáborban letöltendő szabadságvesztést ír elő azoknak, akik dél-koreai szórakoztató műsorokat néznek vagy birtokolnak. A korábbi maximális büntetés ilyen bűncselekményekért öt év kényszermunka volt.
Azok, akik dél-koreai anyagot adnak észak-koreaiak kezébe, még szigorúbb büntetésre, akár halálbüntetésre is számíthatnak. Az új törvény szerint akár két év kényszermunka is járhat azoknak, akik „dél-koreai stílusban beszélnek, írnak vagy énekelnek”.
A törvény bevezetését hónapokig tartó újabb diktátumok követték, amelyekben Kim ismételten a külső befolyásra figyelmeztetett. Februárban minden tartományt, várost és megyét arra utasított, hogy „kíméletlenül” szorítsák ki a növekvő kapitalista tendenciákat. Áprilisban arra figyelmeztetett, hogy „komoly változás” zajlik az észak-koreai fiatalok „ideológiai és mentális állapotában”. A múlt hónapban pedig a Rodong Sinmun című állami lap figyelmeztetett, hogy Észak-Korea „összeomlik”, ha az ilyen hatások elszaporodnak – írja a New York Times.