Nyugdíjas érdekvédelmi szervezet: 13. havi nyugdíj helyett a kisnyugdíjakat kellene emelni
Meglátásuk szerint nem a 13. havi nyugdíjra, sokkal inkább a kisnyugdíjak emelésére lenne szükség Magyarországon.
Fotó: Twenty20
Mint ismert, 2022. januárjában 5 százalékos emelés történt a nyugdíjak esetében, majd júliustól ehhez hozzájön a kormány által megítélt 3,9 százalékos pótlólagos emelés is, az aktuális gazdasági helyzetre való tekintettel pedig nagy valószínűséggel novemberben folytatódik a korrekció.
Hiába azonban az emelések, az infláció korábban soha nem látott mélypontokat döntöget, így a nyugdíjak sem érnek túl sokat, erre reagálva pedig nyugdíjasok érdekképviseletei azonnali beavatkozást sürgetnek – írja a Napi a 24.hu nyomán.
Némethné Jankovics Györgyi, a Nyugdíjasok Országos Szövetsége (NYOSZ) elnöke a portállal megosztotta, a kisnyugdíjasok fogyasztásának döntő részét az élelmiszer, a gyógyszer, valamint a rezsi teszi ki: ezek közül a májusi KSH-statisztika az élelmiszereknél tavalyhoz képest 18,6 százalékos emelkedésről számolt be, de több élelmiszer esetében is 20–30, sőt 40 százalék feletti drágulás történt.
A gyógyszerek esetében ugyan csak átlag alatti, 3,3 százalékos áremelkedést mutat a statisztika, a NYOSZ elnöke úgy látja, a nyugdíjasok egyes gyógyszerek esetében jelentős áremelkedést érzékelnek. A KSH adatai szerint 2021 januárjában az öregségi nyugdíjasok kétharmada, magyarul 1,6 millió ember kapott 160 ezer forintnál kevesebb ellátást, s több mint 333 ezer idős van, akiknek havi ellátása még a 80 ezer forintot sem érte el.
A Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) éppen ezért arra tett javaslatot nemrég, hogy a kormány emelje meg legalább 12 százalékkal a nyugdíjakat, ám mindez még azelőtt történt, hogy az MNB közölte volna, hogy az idei évben 12,7 százalékos inflációval számol. A NYOSZ úgy véli, ideje lenne foglalkozni a kisnyugdíjak felzárkóztatásával is, ehhez pedig még a 13. havi nyugdíjat is beáldoznák.
Ezen felül a GDP legalább 3,5 százalékos növekedéséhez kötött nyugdíjprémiumot is hajlandóak lennének elengedni, álláspontjuk szerint ugyanis mivel ezek mögött nincs tényleges járulékfizetés, ezért nem számítanak nyugdíjnak, csupán juttatásoknak.
Farkas András nyugdíjszakértő nemrég tett is javaslatot a nyugdíjprémium ilyen típusú elosztására, s bár tény, hogy akitől elvennének, az nem túlzottan örülne a változásnak, és nyilvánvalóan sokan azt is szóvá tennék, hogy akik nem fizettek rendesen járulékot, azoknak ne zárkóztassák fel a nyugdíját, Némethné Jankovics Györgyi azonban úgy látja, az állam feladata annak biztosítása, hogy az embereknek legalább annyi jövedelme legyen havi szinten, hogy ha szerényen is, de képesek legyenek megélni. Ennek okán az alapnyugdíj bevezetését is fontosnak tartanák.
