A Reuters hírügynökség beszámolója szerint Uribét hivatali visszaélés és köztisztviselő megvesztegetése miatt találták bűnösnek, ami Kolumbia modern történelmében példa nélküli: ő az első korábbi államfő, akit bíróság jogerősen bűnösnek mondott ki.

A hosszú ideje húzódó, mintegy 13 éve tartó ügy középpontjában tanúk befolyásolásának kísérlete állt. A vádak szerint Uribe – közvetetten – rávette ügyvédjét, Diego Cadenát, hogy pénzt és előnyöket ajánljon fel bebörtönzött paramilitárisoknak cserébe olyan vallomásokért, melyek cáfolják Uribe és a félkatonai csoportok közötti kapcsolatok létezését.

A tanúvallomások eredetileg Iván Cepeda baloldali szenátor révén láttak napvilágot, aki évek óta gyűjtötte az érintettek visszaemlékezéseit Antioquia tartományban – ott, ahol Uribe egykor kormányzóként tevékenykedett. A kolumbiai legfelsőbb bíróság már korábban, 2018-ban kimondta: nem Cepeda manipulálta a tanúkat, hanem éppen Uribe és köre gyakorolt rájuk nyomást. Az ítélethirdetés során a volt elnök így reagált:

„Mint elítélt, az ítélet értelmében, nagyon tisztelettel kérek engedélyt a fellebbezésre” – jelentette ki Uribe, aki ügyvédeivel együtt virtuálisan vett részt az ülésen. A bírói döntés értelmében Uribe a Rionegro városában található lakhelyéről nem távozhat, és 578 ezer dolláros pénzbírság megfizetésére is kötelezték.

Emellett több mint nyolc évig nem vállalhat közhivatalt. Jogi képviselői megerősítették: teljes mértékben meg kívánják támadni az ítéletet, mivel szerintük az eljárás súlyosan sértette Uribe jogait, és a védői csapatot, illetve a volt elnök családját is igazságtalan támadások érték a tárgyalások során – ezt Heredia bíró egyébként határozottan visszautasította.

Politikai lavina indulhat el

Az ítélet politikai következményei máris érzékelhetők: Kolumbia 2026-os elnökválasztása előtt kevesebb mint egy évvel több Uribéhez köthető politikus is a legfőbb tisztségre pályázik, így a döntés komoly belpolitikai átrendeződést idézhet elő. További feszültségeket okozhat a Washingtonnal való kapcsolatban is, hiszen Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere úgy nyilatkozott: „Uribe elítélése a kolumbiai igazságszolgáltatás radikális bírák általi politikai fegyverként való használatának újabb példája.”

Uribe neve régóta összefonódik a jobboldali félkatonai szervezetekkel, amik a 2000-es évek elején a baloldali gerillák elleni harc során alakultak ki, gyakran a hadsereg támogatásával. Noha a volt elnök mindig tagadta, hogy közvetlen kapcsolatban állt volna ezekkel a csoportokkal, Kolumbia igazságfeltáró bizottsága szerint az általuk elkövetett erőszak több mint 205 ezer halálesetért felelős, köztük tömeges eltűnésekért, nemi erőszakért és kitelepítésekért.

Uribe egyik fő védelme éppen az volt, hogy elnöksége idején tucatnyi paramilitáris vezetőt adott ki az Egyesült Államoknak, és a félkatonai csoportok nagy részét sikerült leszerelni. Ám most, hogy két korábbi paramilitáris – a Reuters szerint – egyértelműen arról vallott, hogy pénzt ajánlottak nekik Uribe védelmében, a közvélemény számára is egyre nehezebben tartható a volt elnök ártatlanságának narratívája.

Álvaro Uribe ezzel olyan latin-amerikai vezetők sorához csatlakozott, akiknek elnöksége után bíróság előtt kellett felelniük tetteikért. Alberto Fujimori (Peru), Luiz Inácio Lula da Silva (Brazília), Rafael Correa (Ecuador), Cristina Fernández de Kirchner (Argentína) és Ricardo Martinelli (Panama) neve is szerepel azon listán, ahol a hatalommal való visszaélések nem maradtak következmények nélkül.