A kutatók egy mianmari borostyándarabban találtak megőrződött példányokat két új, eddig ismeretlen gombafajból, amelyek az entomopatogén – azaz rovarokat megbetegítő – gombák családjába tartoznak. A Paleoophiocordyceps gerontoformicae és a Paleoophiocordyceps ironomyiae nevet viselő fajokat az Ophiocordyceps nemzetség ősi rokonainak tartják, amely csoport ma is ismert a zombigombaként működő tagjairól.

A borostyánban megőrződött jelenet hátborzongató bepillantást enged a múltba: egy hangya bábja, ami elpusztulása után egy vékony, gombából kinövő szárral tűnik fel, egyértelműen a gombás fertőzés áldozata lett. Ugyanez a darab egy másik gombával fertőzött legyet is tartalmaz, melyet egy projektíl-szerű gombastruktúra – az ún. stroma – szúrt át. Ez az elrendezés nemcsak különleges látvány, hanem evolúciós szempontból is nagy jelentőségű.

A kutatásról szóló beszámolót a Scientific Reports folyóirat közölte, amelyben a kutatócsoport kiemeli, hogy a gombák morfológiája, valamint az elrendezésük arra utal, hogy már akkoriban is képesek voltak hasonló módon manipulálni a rovarokat, mint mai rokonaik. A genetikai elemzések hiányában ugyan nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani a pontos rendszertani kapcsolatot, de az elágazási mintázatok és a stroma kialakulása alapján a tudósok meggyőződéssel sorolták a fajt az Ophiocordyceps vonalához.

Scientists found a 100 million-year-old ‘zombie fungus’ preserved in amberhttps://t.co/4a65SRZGrf

— BGR (@BGR) July 17, 2025

Sok mindenben segíthet

A zombigombák manapság nemcsak popkulturális ikonok, hanem a tudományos világban is komoly figyelmet kapnak. Nem egy kutatás vizsgálja például a cordyceps fajok lehetséges szerepét a rák elleni terápiákban, illetve más gyógyászati alkalmazásban. A mostani lelet azonban nem a jövőről, hanem a múltról mesél, és mindezt rendkívül izgalmas módon – írja a BGR.

„Ez a felfedezés nemcsak arra utal, hogy ezek a gombák már 100 millió évvel ezelőtt is jelen voltak, hanem arra is, hogy a rovarokkal való kölcsönhatásuk hosszú evolúciós múltra tekint vissza” – mondta a kutatás egyik vezetője, a paleomikológus George Poinar Jr., aki több évtizede vizsgálja a borostyánban fennmaradt mikroszkopikus életformákat.

A borostyán – ahogy azt a Jurassic Park filmek is híresen ábrázolták – valóban képes lenyűgöző részletességgel konzerválni élőlényeket és környezetüket. Bár a valóságban működő DNS kinyerése ezekből az ősi darabokból rendkívül valószínűtlen, az ilyen felfedezések mégis kivételes betekintést nyújtanak a Föld évmilliókkal ezelőtti ökoszisztémáiba.