Fontos dolog derült ki az óraátállításról

Mint azt már megírtuk, az óraátállítás megszüntetésére vonatkozó uniós döntéshozatal egy újabb fordulóponthoz érkezett, miután az Európai Bizottság a 2018-as irányelvjavaslat visszavonása mellett döntött. A javaslat, amely eredetileg Jean-Claude Juncker korábbi bizottsági elnök kezdeményezése volt, a lakosság részéről érkező igények és konzultációk eredményeként született meg.

Az ezzel kapcsolatos részletekről itt írtunk bővebben. A jelenlegi helyzet azt vetíti előre, hogy az Európai Unióban továbbra is megmarad a félévenkénti óraátállítás rendszere. Amennyiben nem születik új kezdeményezés, a következő váltás 2025. március 30-án esedékes: a hónap utolsó hétvégéjének vasárnap éjjelén kell hajnali háromról hajnali négyre állítani az óráinkat és egyéb készülékeinket.

G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke pedig az InfoRádióban arról beszélt: az óraátállítást senki sem szereti, mert felborítja az ember cirkadián ritmusát (napi biológiai óra) és mindenféle bajokat okoz. Mint mondta, nem szerencsés dolog bármilyen indokkal megbontani az ember alváshoz való viszonyulását, vagyis a belső óráját.

Dr. Szegheő Péter belgyógyász szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy az új időszámításhoz való alkalmazkodás nagy stresszt jelent egész szervezetünk számára. Nem véletlen, hogy az óraállítást követő egy-két hétben kimutathatóan megnövekszik a közlekedési balesetek és a szív-érrendszeri események száma is.  A szakemberek szerint három hétbe is beletelik, mire az ember szervezete megszokja az óraátállítást – írja az Infostart.

Egyúttal adódhat a kérdés: melyik időszámítást lenne érdemes megtartani? A szakértők a téli időszak alkalmazása mellett érvelnek, mert az jobban igazodik az ember belső órájához. Ugyanakkor a nyári időszámításnak is megvannak az előnyei, hiszen esténként tovább van világos, ami sok szempontból hasznos. Több lehetőséget biztosít például szabadidős tevékenységekre, ami az egészségre is pozitív hatással van.