Milyen hatással lehet az óraátállítás az egészségünkre, a testünkre és az elménkre?
Évek óta folyamatos viták zajlanak az óraátállítás kapcsán, és ugyan megoldás még egyelőre nem született, annak egészségünkre gyakorolt következményeivel kapcsolatban egyre több információhoz jutunk.
Fotó: Unsplash / Illusztráció Minden évben emberek millióinak okoz problémát az órásállítás, melynek lényege, hogy tavasszal egy órával előrébb, ősszel pedig egy órával hátrébb állítják az órát. Bár a mai naptól kezdődő nyári időszámítás elsődleges célja az energiatakarékosság és a termelékenység növelése, az óraátállítás hatásai messzemenőek és adott esetben károsak is lehetnek.
Az egészségre gyakorolt hatások
Kutatások kimutatták, hogy az óraátállítás jelentős hatással lehet az egészségünkre, ugyanis a nyári időszámításra történő átállással összefüggésbe hozták már a szívroham, a stroke és más szív- és érrendszeri betegségek megnövekedett kockázatát is. Ennek oka, hogy az óraátállítás megzavarja a biológiai óránkat, amely számos élettani folyamatunkat szabályozza, beleértve az alvás-ébrenlét ciklusunkat, a hormontermelést és az anyagcserét.
Ha a belső óránk megzavarodik, az számos egészségügyi problémához vezethet, beleértve a fokozott gyulladást, a csökkent immunfunkciót és a stressz magasabb szintjét is, ami végső soron elhízást, cukorbetegséget, és adott esetben depressziót is eredményezhet.
Hatások a szervezetre
Az óraátállítás a testünkre is jelentős hatással lehet, ugyanis amikor megváltoztatjuk az órát, megzavarjuk a cirkadián ritmusunkat, amely a szervezetünk természetes, 24 órás ciklusa. Ez számos tünethez vezethet, többek között fáradtsághoz, álmatlansághoz és koncentrációs nehézségekhez.
Emellett az óraátállítás megzavarhatja étkezési szokásainkat is, mivel az emberek hajlamosak többet enni és több kalóriát fogyasztani, amikor alváshiányban szenvednek, ami súlygyarapodáshoz és más egészségügyi problémákhoz vezethet.
Az elmére gyakorolt hatások
Végül, de nem utolsósorban az elménkre is jelentős hatással lehet az óraátállítás, annak során ugyanis hangulati változásokat tapasztalhatunk, beleértve a fokozott ingerlékenységet és a motiváció csökkenését. Ennek oka, hogy az óraátállítás megzavarhatja az alvásunkat, ami elengedhetetlen a mentális egészségünk és jólétünk szempontjából.
A fent említett alváshiány aztán a kognitív teljesítményünkre is rányomhatja a bélyegét, hiszen az emberek hajlamosak rosszabbul teljesíteni a kognitív feladatokban, amikor alváshiányban szenvednek, ami a termelékenységre és a döntéshozatali képességekre is hatással lehet.
Mit tehetünk a fentiek ellen?
Szakértők szerint a legjobb, ha ragaszkodunk a megszokott alvási menetrendünkhöz és kerüljük a hirtelen változásokat a rutinunkban. Az alvás előtérbe helyezésével és a rendszeres rutin betartásával ugyanis minimalizálhatjuk az óraátállítás egészségre, testre és elmére gyakorolt negatív hatásait.
