Fontos információkat közölt csütörtök reggel Müller Cecília a majomhimlőről

Müller Cecília megerősítette, a hét elején diagnosztizáltak egy Magyarországon élő majomhimlős beteget. Ahogyan a szakember fogalmazott, ez egy „nagyon nagy vírus”, nagy genetikai szerkezettel bír, egy DNS-vírusról beszélünk.

Ennek okán bonyolultabb, nagyobb munkával, részletesebb diagnosztikával is jár. Emiatt a központ kifejlesztett egy módszert, hogy azonosítani tudják a vírus teljes genetikai állományát, és bizonyosan kimondhassák, Magyarországon ez az első majomhimlős eset.

Müller elmondta, ez egy állatról emberre terjedő betegség, és amiatt majomhimlő, mert az első esetet egy majomnál fedezték fel, de jellemzően rágcsálók azok, amik ezt átadják az embernek a vírust. Az emberről emberre való terjedés valószínűsége alacsonyabb, mivel ez sokkal nehézkesebb.

„Emiatt nem számítunk arra, hogy nagy számban, tömegesen lesznek betegek. Csak szoros kontaktus útján terjed” – mondta Müller a Mokka vendégeként. Amik igazán felhívják a figyelmet, hogy erről a betegségről van szó, azok a hólyagok, melyek jellemzően először az arcon jelennek meg.

A szoros kontaktus ebben az esetben az együttélést, a szexuális kapcsolatot jelenti, de ritkábban tárgyakkal is átvihető, például törölközővel, ágyneművel, ugyanakkor légúton nagyon-nagyon ritkán terjed, attól kevésbé kell tartani, hogy valaki ránk köhög, és elkapjuk a vírust. „Ez egyáltalán nem jellemző”.

Általában 2-4 alatt lezajlik a betegség, nagyon sok esetben kezeletlenül gyógyul. Miután ezek az úgynevezett pörkök leválnak, eltűnik a fertőzőképesség, azt követően már sokkal ideálisabb lehet a helyzet.

Az elkülönítés feltétlenül szükséges a betegnél, de a szoros kontaktoknál már nem, mivel nehezen terjed emberről emberre a vírus. Az eddig tapasztaltak szerint a maximális lappangási idő 21 nap volt. Ami pedig az oltást illeti, a fekete himlő elleni oltás az, mely körülbelül 85%-os átfedettséget mutat a majomhimlőhöz képest a hatékonyságot tekintve.