A következő években tovább folytatódik a hazai ivóvízhálózat felújítása
Évente akár 1200-1500 kilométernyi ivóvízvezeték is megújulhat az ezt kiegészítő infrastruktúrákkal, így a szivattyúkkal és a vezérlést végző gépparkkal együtt.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán 
Az elmúlt években átalakult a víziközmű-ágazat, a kormány mintegy ezermilliárd forintot költött az infrastruktúra megújítására, és a munka folyik tovább. A következő esztendőkben évente akár 1200-1500 kilométernyi ivóvízvezeték is megújulhat az ezt kiegészítő infrastruktúrákkal, így a szivattyúkkal és a vezérlést végző gépparkkal együtt. A téma kapcsán V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium (EM) víziközmű-ágazatért felelős államtitkára nyilatkozott nemrégiben a Magyar Nemzetnek, ebből szemlézett az Infostart. Mint mondta, hazánkban mintegy 95 ezer kilométernyi elosztóhálózat van, amelyből 70 ezer kilométernyi a gerincvezeték és 25 ezer kilométernyi a bekötő vezeték.
„A felhasználási helyek száma 4,3 millió, vagyis elmondható, hogy az ágazat minden háztartással, minden lakossal kapcsolatban áll. A szennyvízágazatban a víziközmű-rendszerek száma 1047, ezek közül számos több település szennyvíz-tisztítását végzi el. A szennyvízhálózat teljes hossza 77 ezer kilométer” – részletezte. Majd azzal folytatta: a hálózati vízveszteség országosan 22,7 százalék, tehát a hálózatba betáplált ivóvíz ötöde nem jut el a fogyasztóig, hanem elfolyik – ez pedig mintegy 109 millió köbmétert jelent évente. „Ezt az értéket nullára nem lehet levinni, ám területi adottságoktól függően 10-15 százalékos veszteséggel már elégedettek lennénk” – mondta.
Ezt követően V. Németh Zsolt megjegyezte, hogy mintegy 40 ezer kilométernyi ivóvízvezeték érett meg a cserére, felújításra. Továbbá az interjúban kitért arra is, miszerint jelenleg arra várnak, hogy Brüsszelben is elfogadják a kormány által 2021-ben jóváhagyott Nemzeti víziközmű-közszolgáltatási stratégiát, mivel ez feltétele a pályázatok elindulásának. „A stratégia legfontosabb pontja, hogy a víziközmű-hálózat hosszú távon fenntarthatóan működjön. Ennek során a leglényegesebb szempont a méretgazdaságosság” – magyarázta. Felidézte, hogy Magyarországon 2010-ben még 400 vállalat biztosította a víziközmű-szolgáltatást, ám egy éve az ágazat szorult helyzetben volt, a szolgáltatók kétharmada veszteséges volt.
Kiemelte, a szolgáltatók száma mára 36-ra csökkent, a munka viszont mindenhol rendezett körülmények között folyik. A rendszer hatékonyságának további növelése érdekében pedig az állam lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy önként átruházzák a működtetői és az infrastrukturális vagyont. „Eddig a meglévő állami társaságok mellé 14 önkormányzati csatlakozott, így januártól az ország mintegy felén állami szolgáltató működik” – összegezte. Végül az államtitkár arról is szót ejtett, hogy a legfontosabb feladat a vízvezetékek rekonstrukciója, ám ehhez csak korlátozottan állnak rendelkezésre uniós források, mivel az EU-s helyreállítási alapból nem lehet fordítani a víziközmű-hálózat korszerűsítésére, és az energiahatékonyság növelésére sem kaptak dedikált forrást Brüsszeltől.
Emellett korábban arról is beszámoltunk, hogy hónapok óta nem üzemel Balfon a Zsolnay-kút, ezért a régi, úgynevezett Savanyú kútról szerzik be a gyógyvizet mindazok, akik hozzászoktak a balfi ízéhez és jótékony hatásaihoz. A helyiek közül azonban valaki vízmintát küldött a kútból a Soproni Vízmű Zrt.-nek, a laboratóriumi vizsgálat pedig megállapította: az nem iható. Ezt követően összefogással sor került a forrás és környékének kitisztítására, sajnos azonban az erőfeszítés hiábavalónak bizonyult: ebben a cikkben részletesen beszámoltunk a témáról.
