A „1,5 fok” már a jelenünk része, folytatódnak a szélsőséges időjárási események
A tudósok szerint ez egyelőre még csak figyelmeztetés, de már most látjuk és érezzük a következményeit.
Fotó: illusztráció | unsplash Viharok, aszályok és tűzvészek sora sújtotta tavaly a bolygót, az El Nino jelenség pedig rekordmeleget hozott. A szélsőségek 2024-ben is folytatódnak – közölte a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat, amely megerősítette, hogy 2023 februárjától 2024 januárjáig 1,52 Celsius-fokkal melegedett a Föld átlaghőmérséklete a 19. századi referenciaértékhez képest.
Mint közölték, ez súlyos előjele a párizsi klímaegyezményben meghatározott 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöbérték végérvényes meghaladásának, tartósan ugyanakkor a következő években még nem lépjük át a határt. „Elértük a 1,5 Celsius-fokot, és látjuk az árat, a társadalmi és gazdasági következményeit. ” – mondta Johan Rockstrom, a Potsdami Éghajlati Hatáskutató Intézet munkatársa.
Az elmúlt hónapokban a szélsőséges időjárási jelenségek egész bolygónkon végigsöpörtek: pusztító aszály tombolt az Amazonas-medencében, téli forróságot tapasztaltak Dél-Európa egyes részein, halálos erdőtüzek pusztítottak Dél-Amerikában, és rekordmennyiségű eső esett Kaliforniában.
Rockstorm szerint mindez egyértelmű figyelmeztetés az emberiség számára, a helyzet pedig minden eddiginél gyorsabban romlik. Hozzátette ugyanakkor, hogy az El Nino megszűnése után időlegesen valamivel jobb lehet majd a helyzet. Ezt azonban most még nem érezhetjük, lévén a január is rekordmeleget hozott – írja a France24.
A bolygót felmelegítő, főként a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó kibocsátás az elmúlt években tovább emelkedett, miközben a tudósok szerint már ebben az évtizedben majdnem a felére kellene csökkenteni a számokat. Az ENSZ klímacsoportja arra hívta fel a figyelmet, hogy a 1,5 Celsius-fokos küszöbérték átlépése 2030-tól válhat általánossá.
Joeri Rogelj, a londoni Imperial College klímatudományi és éghajlat-politikai professzora is erre figyelmeztetett, hozzátéve, hogy az óceánokban végbemenő folyamatok már most nagyon rossz jeleknek tekinthetők. Rockstrom szerint a tavalyi „egy olyan év volt, amikor az óceánok dinamikája egyszerűen megbolondult”, hozzátéve, hogy az emberi tevékenységből származó hőtöbblet elnyelése szempontjából kulcsfontosságú lenne fenntartani az egyensúlyt.
