Kiskaput találtak a bírsággal trükköző gyorshajtók, sokat spórolnak ezzel

Az Országos Rendőr-főkapitányság adatai alapján összesen 24 031 587 647 forintnyi gyorshajtásos bírságot nem fizettek be az elmúlt öt évben a megbüntetett járművezetők és üzembentartók. Ez 21,43%-a a 2019 elejétől 2023 végéig a sebességhatár átlépése miatt kiszabott bírságoknak. Egyúttal arra is fény derült, hogy a legtöbb bírságösszeg 2019-ben maradt befizetetlenül, egyetlen év alatt 6,23 milliárd forint, de tavaly sem fizettek be 5,59 milliárdot a lefülelt szabálytalankodók. Egyébként több jogszabály foglalkozik a befizetetlen közlekedési bírságok beszedésével, a lényeg, hogy a rendőrség továbbadja ezeket az adóhatóságnak.

A pénzbírságot közérdekű munkával is lehet törleszteni, vagy akár leülni, szabálysértési elzárás is lehetséges 6500 forinttal számolva egy napot, de a bírságcsekkeken szereplő összegek befizetését átutalással is meg lehet oldani. Ilyenkor előfordulhat, hogy valaki csak egy részét fizeti be a rá kiszabott büntetésnek. A vezess.hu szerint egyesek azzal trükköznek, hogy 5000 forintnál kisebb összeget levágnak a befizetendő bírságukból, és csak a maradékot fizetik be. Ennek kapcsán az ORFK úgy tájékoztatott, ha például a kiszabott 30 000 forint bírságból 25 100 forintot fizet meg az érintett, a fennmaradó 4 900 forint végrehajtására nincs mód. Soron kívül Magyar Péter fontos információt osztott meg a fővárosi közgyűlésbe delegáltak kapcsán

Mint írják, a 25 100 forintot részbeni teljesítésnek kell tekinteni, annak megfizetése nem minősül szabálytalannak vagy érvénytelennek, ezért visszautalására nem lehet törvényesen intézkedni és a Szabs. tv. 12. § (1) bekezdésére figyelemmel a helyszíni bírságot, illetve a pénzbírságot nem lehet elzárásra átváltoztatni. A fennmaradó 4 900 forint tekintetében a végrehajtás elévül. A portál szerint már csak azért is indokolt a rendőrség küzdelme a sebességhatárok betartatásáért, mert bebizonyosodott, hogy a hivatalos adatoknál sokkal több tragédiáért felelősek a száguldozók.

Mészáros Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatójának hipotézise alapján a valóságban az abszolút gyorshajtás nagyobb arányban felelős a halálos balesetekért a KSH adatainál. Az adjunktus kutatásaiból 272 oldalas doktori disszertáció született, amely valóban bebizonyította, hogy „a valós baleseti okokat elfedő statisztikai adatok megjelenése az adatfelvételi metódus sajátosságának a következménye”. Azaz a jelenlegi hivatalos statisztikák az adatfelvétel módszere miatt tévesek – emelik ki a cikkben.

Mészáros Gábor nyilvánosan hozzáférhető disszertációja ezzel kimutatta, hogy „a KSH által megjelenített átlagos 3%-hoz képest a valóságban a halálos közúti közlekedési baleseteket közel 20%-ban az abszolút sebességtúllépés okozta” az általa vizsgált években. Egyébként a szakember korábban azt is hangsúlyozta: egyértelműen újra kell gondolni a sebesség-ellenőrzés módszertanát Magyarországon és növelni kell a hatékonyságát. Erre pedig konkrét javaslatai is vannak, mint például a pénzbírság drasztikus megemelése.