Fenntarthatatlan a jelenlegi nyugdíjrendszer, ezeken kell változtatnia a kormánynak
A jelenlegi formájában fenntarthatatlan a magyar nyugdíjrendszer, a kormánynak sürgősen megoldást kell találnia több égető problémára is.
Fotó: Unsplash/razi pouriA GKI friss közleménye szerint a hosszú távú demográfiai változások nemcsak a munkaképes korosztályra, de a jövő nyugdíjasaira is komoly hatást gyakorolnak: jelenleg Magyarországon közel 2 millió idős ember kap nyugdíjat, s ez a szám a következő években jelentősen emelkedni fog. Felmerül hát a kérdés: milyen hatással lesz ez a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára?
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2000-ben a születéskor várható élettartam 71,4 év volt, míg 2022-re ez 76 évre emelkedett. A 65 éves korban várható élettartam is nőtt, 79,4 évről 81,3 évre. Ez azt jelenti, hogy a mai nyugdíjasok átlagosan 16 évet töltenek nyugdíjban. Ahogy az emberek egészségi állapota javul, különösen azoké, akik kevesebb nehéz fizikai munkát végeznek, a nyugdíjkorhatár átlépése után várhatóan akár 85 évig is élhetnek.
A GKI becslései szerint a következő 20 évben akár 2,8 millió ember is nyugdíjba vonulhat Magyarországon. Ha figyelembe vesszük a 65 éves korban várható 85 éves élettartamot, úgy a nyugdíjasok száma 42 százalékkal növekedhet. A nyugdíjkiadások emelkedését nem csak a növekvő létszám okozza: az állam minimálisan, de rendszeresen növeli a nyugdíjakat az inflációval összhangban, s időnként nyugdíjprémiumot is fizet. Ezen kívül a jövő nyugdíjasai között egyre több a magasan képzett, jobban kereső ember, akik magasabb nyugdíjra is számíthatnak.
A nyugdíjrendszer finanszírozása két fő forrásból származik: a társadalombiztosítási járulékból (TB) és a szociális hozzájárulási adóból (Szocho). 2024-ben a költségvetési törvény szerint a Szocho 89,14 százaléka a nyugdíjalapra, míg 10,86 százaléka az egészségügyi alapra kerül. A befizetett TB járulék 54 százaléka szintén a nyugdíjalapot gazdagítja. Látható, hogy a nyugdíjrendszer finanszírozása elsősorban az adókból és járulékokból történik, s ezek növelése nélkül nehéz további forrásokat bevonni.
A GKI szerint 2024-ben a nyugdíjrendszer még fenntartható: a tervezett kiadások 6019 milliárd forintot tesznek ki, míg a TB és Szocho bevételek várhatóan 6434 milliárd forintra nőnek. Azonban 2043-ra a helyzet változhat: a bevételek várhatóan 12 406 milliárd forintra emelkednek, míg a kiadások elérhetik a 14 786 milliárd forintot, ami kb. 230 milliárd forintos hiányt jelent. Ennek kezelésére több megoldás is létezik, például a nyugdíjkorhatár emelése vagy a TB és Szocho járulékok mértékének fokozatos növelése.
A GKI rámutatott, amennyiben még időben kisebb lépésekkel igazítja a kormány a nyugdíjrendszert, úgy később elkerülhetők lesznek a drasztikus intézkedések. A jövő nyugdíjrendszerének fenntarthatóságához tehát a kormánynak már most azonnal terveznie kell és időben cselekedni, hogy elkerüljük a káoszt.
