Christoph Blocher: „A svájci semlegességet kissé önkényesen kezelik mostanában”
Az szankciók ellen felszólaló új kezdeményezés szerinte gerincességre kényszeríti a Szövetségi Tanácsot.
A nyugati irányvonaltól merőben eltérő kijelentések hangzottak el Christoph Blocher jobboldali konzervatív politikus szájából a svájci Blick.ch portállal készített interjúja során; a bevándorlásellenes és euroszkeptikus nézeteiről ismert vállalkozó szerint Svájcnak a semlegesség jegyében nem csak a harmadik országok közötti katonai konfliktusokból kellene kimaradnia.
Blocher szerint az ukrajnai helyzet jó alkalom, hogy az emberek megtapasztalják egy háború szörnyűségeit, a hidegháború után ugyanis nagyon sokan naivan azt hitték, Európában nem lesz többé hadakozás, és Svájc is leépítette védelmi képességeit.
Az ország ráadásul a háború részesévé vált, a 200 éves semlegesség felrúgásával ugyanis Svájc már hadban áll Oroszországgal, a hadviselő fél elleni kényszerítő eszközök ugyanis kimerítik a háborús eszközök fogalmát.
A politikus szerint Svájc különleges álláspontot képviselhet a világbéke megteremtésében, ameddig hitelesen képes őrizni semlegességét – korábban ezért választotta Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök is a kis országot találkozása színhelyéül.
Blocher szerint Oroszország csak egy erős hadsereggel lenne legyőzhető, az Egyesült Államok azonban ezt nem szeretné, így csak a diplomácia maradt, a szankciók azonban haszontalannak bizonyultak, és elsősorban Oroszországnak kedveznek.
A politikus attól tart, Ukrajna elfoglalása után Oroszország étvágya megnőhet, és Svájc is veszélybe kerülhet, illúzió lenne azonban azt hinni, hogy egy ilyen helyzetben a NATO-államok vagy az Egyesült Államok háborúba lépne országa védelme érdekében.
Mint tudjuk, az országoknak nem barátaik, hanem érdekeik vannak, Blocher szerint pedig aligha lenne érdeke bárkinek is egy deklaráltan semleges államot megtámadni, ezzel ugyanis saját magát hozná az egész világ előtt szégyenbe. A szigorúan hiteles katonai semlegesség akkor is védelmet biztosít, ha egy országnak katonai érdeke fűződne a támadáshoz.
Egy felmérés során a svájci polgárok 89 százaléka a semlegességet támogatja, a fősodratú politika ezt azonban figyelmen kívül hagyja – olvasható a Blikk cikkében.
Ennek értelmében azt követelik, Svájc katonai kényszerítő intézkedéseket se alkalmazzon a konfliktusok során, beleértve a gazdasági, személyi vagy más típusú szankciókat, valamint a megtámadott országnak se szállítson fegyvereket.
A kezdeményezés akkor veszi kezdetét, amikor a szövetségi kancellária megvizsgálja azt, ekkor döntenek a kezdeményező bizottság összetételéről is. Blocher biztos benne, hogy sokan próbálják majd kritizálni az elképzelést, de képesek lesznek érvényesülni, ősszel pedig aláírásgyűjtésbe is kezdenek.
Az interjú során felmerült a kérdés, vajon mennyire reális elképzelés, hogy Svájc partnerek nélkül is meg tudja védeni magát, Blocher azonban úgy véli, az ország partnere a terep; már a második világháborúban bebizonyosodott, mire képes egy hiteles hadsereg és a réduit-stratégia, ami a nácikat is visszatartotta a támadástól.
Bár a politikus elismeri, azzal, hogy az amerikai elnök nem küld csapatokat Ukrajnába, valószínűleg a harmadik világháborút próbálta elkerülni, úgy véli, ezzel katonailag szabad kezet adott Oroszországnak.