„Zöldül a hó” az Antarktiszon a klímaváltozás miatt
Ha az Antarktiszra gondolunk, valamennyiünknek a hófödte tájak és a zord éghajlat juthat eszünkbe, azonban a megszokott látványt vészes tempóban alakítja át a globális felmelegedés, és annak pusztító hatású következményei.
Az egyik ilyen következmény pedig egyben az egyik legszokatlanabb is, ugyanis arra lehetünk figyelmesek az Antarktisz mezein, hogy a hófehér felület folyamatos zöldülésnek indult. Egy új, Cambridge Egyetem által készített tanulmány szerint ez közvetlenül összefüggésbe hozható a klímaváltozással és az emelkedő átlaghőmérsékletekkel.
A Cambridge Egyetemen a British Antarctic Survey segítségével vizsgálták az elmúlt két év algásodását, az Európai Űrügynökség műholdas felvételeinek igénybevételével egyaránt. Az erőket kombinálva pedig a világ első olyan térképét készítették el, amelyen megfigyelhető a zöld hó jelensége a leghidegebb kontinensen.
Az eredmények magukért beszélnek, körülbelül 2 négyzetkilométeres szakaszon nőtte ki magát az alga, ami ugyan nem hangzik nagy területnek, de az Antarktisz széndioxid-megkötő képessége szempontjából szignifikáns változás. Az eddig kinőtt algák ugyanis évi 500 tonna szén megkötésére képesek, és a kutatók szerint ennek jelentős hatása lehet a környező tengeri élővilágra.
Elméletileg mindez azt jelenti, hogy a légkör széndioxid szintjeire pozitív hatással lehet, ugyanakkor az Antarktisz régióit egyre sötétebbé fogja tenni, ami ebből kifolyólag még több hő elnyelésére lesz képes. Ennek pedig egyenes következménye, hogy felgyorsul a jégsapka olvadásának sebessége, ami jelentősen megnövelheti a tengerszint magasságát.
A kutatócsapat szerint az algák növekedésének nagyon kedvező körülmény a folyamatosan emelkedő hőmérséklet, de nem ez az egyetlen tényező, ami befolyásolja. Nagyon jó hatással van a közelben élő tengeri emlősök és madárfajok kolóniáinak ürüléke is, amiket a mezőgazdaságban gyakran trágyaként is használnak a növényvédő hatása miatt.
Arról ugyanakkor nincs pontos becslés, hogy vajon mennyi alga nőhetett ki az Antarktisz területén, ugyanis a kutatók a zöld algára fókuszáltak annak ellenére, hogy a vörös és narancs algák is kiváló széndioxid-megkötő képességgel bírnak. A felgyorsuló klímaváltozás így teljesen megváltoztathatja a jeges tájairól ismert kontinenst, és akár kataklizmikus láncreakció is elindulhat ennek következtében.
Egy évtized alatt a jégmennyiség is sokkoló mértékben csökkent az Antarktiszon:
