Zacher Gábor a rendőrgyilkosságról: drog és személyiségzavar is közrejátszhatott
Zacher Gábor rámutatott, a ma piacon lévő szerek hatása kiszámíthatatlan, ám úgy véli, a rendőrgyilkos magatartását a személyiségzavar is kiválthatta.
Fotó: MTI/Lakatos Péter 
Végh József kriminálpszichológus az RTL-nek nyilatkozva megosztotta, Sz. Szilárd nagy eséllyel saját elméje áldozata lehetett, és egy fantázia irányíthatta, aminek ő engedelmeskedett. Zacher Gábor toxikológus pedig rámutatott, ma a piacon lévő kábítószereknek kiszámíthatatlan a hatásuk, ám úgy látja, a rendőrgyilkos magatartását önmagában a személyiségzavar is kiválthatta.
Sz. Szilárd vallomásában végül bevallotta, hogy alkalmanként fogyasztott kábítószert, ám azt továbbra sem tudni, hogy a gyilkosság előtt fogyasztott-e. Elmeállapotára való tekintettel letartóztatását az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben tölti.
Zacher Gábor toxikológus is nyilatkozott az RTL-nek a szörnyű eset kapcsán, s megjegyezte, akár az egyszeri droghasználat is okozhat ehhez hasonló tüneteket:
„A környezettel való kapcsolat elvesztése, a realitásérzéknek az elvesztése, indokolatlan erőszak – számtalan tünetet produkálhatnak azok a szerek, amelyek kint vannak a piacon.”
Hozzátette azonban, hogy önmagában a személyiségzavar is eredményezhet ilyen magatartást, ám a kábítószer-használat is komoly hatással lehet a mentális betegséggel küzdők tüneteire:
„Teljesen bizonytalanná tudja tenni, hogy az illetőre hogyan hat a kábítószer. Az esetek jelentős részében a tünetek fokozódását tudja okozni.”
A Fókusznak nyilatkozva Végh József kriminálpszichológus leszögezte, „a cselekmény elkövetése nyilvánvalóan nem egy normális emberre enged következtetni, valamilyen befolyásoltság alatt állt”, hangsúlyozva, hogy vagy az elmeállapota nem volt tiszta, vagy alkohol, kábítószer, esetleg gyógyszer hatása alatt állhatott.
Rámutatott, az elkövető mentális állapota kapcsán csak az elmeorvosi vizsgálat után lehet biztosat mondani, ám meglátása szerint feltételezhető, hogy hallucinálhatott:
„Valami megjelent a fantáziában, aminek engedelmeskedett. (…) Nekem is volt hasonló esetem, amikor a beavatkozókat kéményseprőnek nézték.”
