Az izraeli titkosszolgálat ügynökei a múltban többször is felderítették Irán föld alatti fordoi atomlétesítményét a komplexum működésének tanulmányozása céljából. „Többször is bejártuk a fordoi atomlétesítményt, hogy megértsük a működését” – mondta Joszi Kohen, aki 2015 és 2021 között állt a Moszad élén.

A volt hírszerzési vezető nem részletezte, hogy a látogatások pontosan mikor történtek, valamint azt sem közölte, kik vettek részt az akciókban. Kohen felidézte a 2025 júniusában kirobbant 12 napos konfliktust, amelyben Izrael az iráni nukleáris és ballisztikusrakéta-programok gyengítését tűzte ki célul.

A hadi cselekmények során az amerikai haderő fejlett repülőgépekkel mérhetett csapást három iráni atomlétesítményre Fordóban, Natanzban és Iszfahánban, amint azt a The Straits Times megírta. „A helyszín amerikai bombázása minden álmom beteljesülése volt” – fogalmazott Kohen a művelet kapcsán.

Irán nukleáris törekvései régóta a legfőbb konfliktusforrást jelentik Teherán és a Nyugat között. A teheráni vezetés ugyanakkor következetesen tagadja, hogy atomfegyver előállítására törekedne.

A Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökhöz közel álló Kohen korábban kiemelkedő szerepet játszott az amerikai közvetítéssel létrejött Ábrahám-megállapodásokban. Az egyezmények révén Izrael rendezte kapcsolatait az Egyesült Arab Emírségekkel, Bahreinnel és Marokkóval. Szudán szintén aláírta a dokumentumot, ám a később kirobbant háború miatt nem ratifikálta azt.

A Moszad egykori igazgatóját a 2020-as évben meggyilkolt iráni nukleáris tudós, Mohszen Fahrizadeh ügyével is kapcsolatba hozták, bár Izrael hivatalosan sosem fűzött megjegyzést az esethez. Kohen a tisztsége elhagyása óta is folyamatosan jelen van a nyilvánosságban, és rendszeres interjúiban többször utalt már az esetleges politikai szerepvállalására.