A Yellowstone szupervulkán esetleges kitörése hetekig tartó figyelmeztető jelekkel kezdődne, de a folyamat globális katasztrofális következményekkel járna.
Körülbelül 631 ezer évvel ezelőtt gigantikus katasztrófa rázta meg a mai Wyoming területét, amikor a Yellowstone szupervulkán felrobbant, és hamuval borította be Észak-Amerika jelentős részét. Bár azt a pusztítást emberi szem nem láthatta, egy hasonló léptékű mai kitörés alapjaiban rendítené meg a modern civilizációt.
A katasztrófavédelmi és vulkanológiai szakemberek által kidolgozott legrosszabb forgatókönyvet a ScienceDaily adta hírül, részletesen bemutatva a feltételezett folyamat egyes fázisait. A szuperkitörés nem egyetlen váratlan robbanással indulna, hanem hetekig tartó, egyre riasztóbb földtani jelekkel adna hírt magáról.
Kezdetben a szeizmikus gépjeltáblákon megjelenő finom rezgések hívnák fel a tudósok figyelmét a felszín alatti mozgásokra. A Yellowstone vulkáni megfigyelőközpont szakemberei a hetek során azt tapasztalnák, hogy a földrengésrajok lassan felfelé vándorolnak, miközben a műholdas adatok a talaj gyorsuló emelkedését mutatnák.
A gázkibocsátás növekedése
A gázkibocsátás növekedése és a gésírek kiszámíthatatlan működése végül arra kényszerítené a hatóságokat, hogy magasabb riasztási fokozatot rendeljenek el. Az amerikai katasztrófavédelem megkezdené a kiürítési tervek kidolgozását a szupervulkán körüli mintegy százkilométeres zónában, ahonnan több százezer embert kellene kimenekíteni.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
Amikor a magma eléri a sekély hidrotermális rendszert, a túlhevített víz gőzzé alakulva hatalmas robbanásokat váltana ki. A kőzeteket és sarat kilométeres magasságba repítő gőzrobbanásokat követően a több száz fokos magma áttörné a felszínt.
A hirtelen táguló gázok egy 30–50 kilométer magas kitörési oszlopot lőnének a sztratoszférába, ami még 800 kilométeres távolságból is tisztán látszódna. Az oszlop összeomló részei rendkívül gyors és forró piroklaszt árokként söpörnének végig a környező vidéken, felperzselve mindent az útjukban.
Nagyon súlyos lenne a helyzet
A kitörés a legmagasabb, 8-as fokozatú vulkáni robbanékonysági indexet is elérné, miközben a finom hamu óriási területen borítaná be a kontinenst. A közeli nagyvárosokban, mint Billings vagy Salt Lake City, a hamuréteg a több 10 centiméterestől az egy méternél is vastagabb magasságig halmozódna fel.
A nedves hamu rövidzárlatokat okozna az elektromos hálózatban, ami a teljes infrastruktúra, a vízszolgáltatás és a kommunikáció összeomlásához vezetne. Az épületek tetőszerkezetei beszakadnának a súlyos hamuréteg alatt, a mezőgazdaság pedig legalább nyolc államban teljesen megsemmisülne.
A sztratoszférába jutó kén-dioxid napsugarakat visszaverő aeroszolokat képezne, ami átlagosan legalább 1,5 Celsius-fokos globális lehűlést eredményezne az elkövetkező években. Ez az átmeneti éghajlati változás súlyos globális élelmiszerhiányt és gazdasági válságot idézne elő.
A katasztrófát követő évtizedben a hamu belégzése miatt megnőne a tüdőbetegségek és a daganatos megbetegedések száma, míg a korai halálozások száma elérhetné akár az egymilliárdot is. Az emberiség azonban a hatalmas veszteségek és a megváltozott életmód ellenére sem pusztulna ki.