Mégsem vízből, hanem agyagból állhatnak a Marson felfedezett folyékony tavak
Elmaradhat a szenzáció, kutatók ugyanis kiderítették, hogy a korábban vízfelületként azonosított geológiai struktúrák valójában fagyott agyagot rejthetnek magukban.
ESA/DLR/FU/BerlinBill/Dunford 
Először 2018-ban detektálták az akkortájt folyékony víznek vélt tavakat a Marson, a tudósokat azóta is foglalkoztatta annak a ténye, hogy miért nem fagytak be ezek a mélyedések – olvasható a NASA blogbejegyzésében.
Egyesek azt feltételezték, hogy különböző sók és az alulról jövő jég nyomásának hatására maradt folyékony halmazállapotban a víz, mások azt a hipotézist vetették fel, mely szerint alulról fűti a tó medencéjét a manapság is aktívnak gondolt vulkáni láva.
Úgy tűnik, végre felfedték az igazságot, kanadai tudósok ugyanis az elmúlt 15 év során a Mars Express űrszonda által összegyűjtött több mint 44 ezer radarkép alapján elvégeztek egy analízist, mely alapján rájöttek, hogy igazából nem vízről, hanem agyagról lehet szó a vörös bolygó felszínén.
Hogy bebizonyítsák elméletüket, laboratóriumi körülmények között leszimulálták a folyamatokat: agyagásványokban gazdag szmektiteket vettek alapul, amelyek víz jelenlétében jöttek létre, ám az évmilliók során teljesen kiszáradtak.
A szmektit kristályokat folyékony nitrogénnel -50 Celsius-fokra hűtötték, így szinte ugyanolyan körülményeket tudtak létrehozni, mint amilyenek a Mars déli pólusán uralkodnak. Mindez elég volt ahhoz, hogy alátámasszák a Mars Express orbiter eredményeit és megfigyeléseit, ezáltal valószínűsíthető, hogy víz helyett agyaggal vannak telítődve a vörös bolygó tavai.
Természetesen a tanulmánnyal egyértelműen, minden kétséget kizáróan nem lehet bizonyítani a teóriát, mivel ahhoz, hogy ez megtörténhessen, célzott missziót szükséges indítani a Mars felszínére, erre azonban még néhány évet várnunk kell.
